Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 7 (91. szám) - A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZABAD GYÖRGY (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KISS GÁBOR (MSZP):
4138 Tisztelt Országgyűlés! Röviden reflektálni szeretnék az előző két felszólalásra. Úgy gondolom, hogy az 1991ben hozott törvény arról intézkedett - és szerintem teljesen indokoltan intézke dett , hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt iratanyaga azért kerüljön a Magyar Országos Levéltárba, mert nevezett párt országos hatalmi funkciót töltött be. Ez indokolta, hogy az országos hatalmi funkciót betöltő párt anyagai a közlevéltár őrizetébe kerül jenek, és ne egy pártintézmény őrizetében legyenek. A törvény finoman differenciált, hiszen az indítványtevők - én ezeknek támogatója voltam, nem kezdeményezője, de mai napig vállalom ezt az erőteljes támogatást, amit igyekeztem ennek adni - külön jelezték , hogy természetesen a párttagnévsorok és más, kifejezetten pártszervezeti jellegű anyagok leválasztásra kerüljenek az illető pártszervezet, illetve intézmény közreműködésével. Erről ennyit! Én ezt teljesen összeférhetőnek tartom azzal - és itt viszont a Mécs Imre által elmondottakra reflektálok , hogy én magam is ennek megfelelő módosításokkal fogok élni még az előterjesztett törvény alapszövegére. A 30 éves időhatárt helyeslem, amelyik nemzetközi norma, amelyik hazai és külföldi kutatókra egyaránt érvén yes. Nem lehet különbséget tenni. Legyen szabad az Alkotmánybíróság idevágó határozatára is utalni, ami az egyik kezdeményezője a jelenlegi törvényalkotásnak. Hogy e téren nincs mód különbségtevésre, ez legyen az általános. De az irattermelő szervek, az ir atátadó szerv, illetve a közlevéltár együttműködésének eredményeként, tudományos szakkutatás céljából a levéltár engedélyezhessen... (Az elnök, poharát megkocogtatva jelzi az idő leteltét.)... korábbi időszakra vonatkozó kutatást is. Ez megfelel a nemzetkö zi normáknak, ez lehetővé teszi - amiben nagyon egyetértek Mécs Imrével , hogy az eltelt történelmi korszakok szaktudományi kutatása legyen megalapozottabb. Ez ezt biztosítja. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Elnézést kérek, lejárt a kétperces idő. DR. SZABAD GY ÖRGY (MDF) : Igen, lejárt. Köszönöm szépen. Tehát én úgy gondolom, a két dolog összeegyeztethető az általános nemzetközi normák és az égetően fontos, legújabbkori kutatások szempontjából is. A szaktudomány természetesen nem zsurnalisztikai indítékú, hanem a szaktudomány ismert normáihoz alkalmazkodó. Köszönöm a türelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Kiss Gábornak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének. KISS GÁBOR (MSZP) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A törvény előkészí tésének szakaszában mindvégig azt reméltem, hogy ez a kimondottan szakmai jellegű törvény, annak ellenére, hogy politikai természetű vonatkozásai is vannak, a politikai vitákat és megkülönbözéseket el fogja tudni kerülni. Ezért ebben a bizonyos 20 és 30 va gy 15 év körüli polémiában én mindvégig azon az állásponton voltam, hogy a levéltári szakma képviselőitől nyert információk alapján, kizárólag szakmai érveket fogalmazzak meg. (10.50) Azt például, hogy az iratőrzés és az iratátadás kötelezettsége 15 év, a termelő szerv és a fogadó szerv ettől ráadásul öt évvel el is térhet. Ha ezen túl is teszi magát, mondjuk, egy ország vagy egy társadalom egy tollvonással - hogy egy képviselőtársam nevezetes kifejezését idézzem , akkor is következik a feldolgozás fázisa: a naplózás, a pecsételés, a dobozolás, a fondjegyzék elkészítése, a mutatók, a reprográfiák, a technikai karbantartás, a biztonsági filmezés, a fondtörténet összeállítása és a többi. Ezek annyi időt vesznek igénybe, ami a szakma megítélése szerint újabb 1 5 év időtartamot igényel. Így áll elő az európai gyakorlatban honos levéltári gyakorlat - az iratok átvétele, illetve feldolgozása tekintetében - 30 évben. A rendszerváltást követően ráadásul nagy mennyiségű
