Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 7 (91. szám) - Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. ROTT NÁNDOR (FKGP):
4123 Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Soron következik tehát az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és l ezárása . Az előterjesztést T/1048. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/1048/26. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Emlékeztetem képviselőtársaimat arra, hogy a múlt heti ülésünkön a Fidesz vezérszónoklatára nem került sor, erre egy későbbi időpon tban kerül majd sor. Most az írásban előre jelentkezett Rott Nándor képviselő úrnak adom meg a szót. DR. ROTT NÁNDOR (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Igen tisztelt Elnöknő! Tisztelt Ház! Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényjavasla t egy hosszú idő óta demokratikus jogállammal nem teljesen konform módon rendezett eljárásbeli meg államhatalmi problémát hoz közelebb egy korszerűbb, demokratikusabb megoldáshoz. Ezek kétségtelenül előnyei ennek a törvényjavaslatnak, és ezt üdvözölnünk is kell. A kérdéskörrel általában azonban - és ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban is - felmerülnek bizonyos aggályok. Mindenekelőtt arra az általános tényre szeretném felhívni a tisztelt Ház és képviselőtársaim figyelmét, hogy amióta politikai hatalom v an a világon - a régi, ókori görögöktől kezdve a legmodernebb államig , az államhatalom és annak különféle döntéshozó szervei mindig szeretnek titokba burkolózni. Ez a titok valahogy bővíti ezen szervek mozgásterét, bizonyos aurát sugároz az állami szerve kre ez a titkos kezelés. Ez alapvetően persze ellenkezik a modern polgári demokráciával, de meg kell mondani, ott is megtalálható. Ismeretes, hogy nyugati államokban és a demokrácia fellegvárainak tartott országokban is mennyire tendencia ez a titkos ügyke zelés meg ez a titokba burkolózás. Ezt az általános jelentőséget elismerve is az a benyomásom, hogy ez a törvény - egy területen legalábbis - túl széles kaput nyit ennek a titkossággerjesztésnek. Amíg egyfelől az úgynevezett szigorúan titkos ügykörök rögzí tésével többékevésbé, jólrosszul le van határolva a titkossá tétel lehetősége, nem ez a helyzet a szolgálati titok esetében. Annak, hogy a törvény a szolgálati titokra olyan tág kaput nyit - nem beszélve arról, hogy lehetőség van arra, hogy az a 30egyné hány szerv, de lehet, hogy még több, 4050 szerv, amely fel van jogosítva arra, hogy szolgálatititokkört határozzon meg és azt rendeletben szabályozza - beláthatatlanok a következményei. (9.20) Mert minden minisztérium kötelességének fogja érezni, ha van olyan titkos ügyköre, ha nincs, egy nemes vetélkedés fog megindulni, hogy a különböző államhatalmi szervek és kormányszervek miképp bővítsék a szolgálati titok körét, vagy azt miképp alkossák meg. Ettől én rendkívül félek, mert ez azt a demokratikus kontro llt és azt az átláthatóságot veszélyezteti, amelyet az államhatalmi szervek és különösen a közigazgatási szervek működésében szükségesnek tartunk, és amelyek egy polgári demokratikus államnak nélkülözhetetlen elemei. Tehát ezt, a szolgálati titokra vonatko zó, úgyszólván korlátlan lehetőséget rendkívül veszélyesnek tartom. A másik ilyen veszély ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban, hogy nincs benne jogorvoslati lehetőség. Következésképp, ha valaki, valamelyik erre jogosult szerv vagy annak a vezetője, tel jesen jogellenesen titkossá minősít valamely területet, nem látom ebben a törvényben a lehetőségét annak, hogy ez miként lenne például bíróság előtt megtámadható. Az pedig, hogy bármilyen közigazgatási intézmény bíróság előtt megtámadható legyen, ez a polg ári demokrácia működésének egyik belső alapkövetelménye.
