Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 6 (90. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Salamon László):
4108 nem jó. Ugyanakkor szeretnék beszélni egy másik javaslatról is, amely a 10. pontban szerepel - ez a javaslat ugyanis jó. Az igaz, hogy a kormány ezt az indítványt nem támogatja. (21.30) Ez az indítvány úgy szól, hogy az állami felsőoktatási intézmények hallgatói által fizetett tandíj a felsőoktatási intézményeket illeti meg. Tekintettel arra, hogy most már a részletes vita folyik, és elő reláthatólag a mai nap folyamán még le is zárul, a Ház előtt pedig más indítvány nincs, csak ez a kettő - az egyik, amelyik szakmailag rossz, a másik, amelyet a kormány nem igazán szeret, de szakmailag jó , azt hiszem, egyetlen igazán tisztességes megoldá s van, ha a kormány támogatja Csizmár Gábor képviselő úrnak a 10. pontban szereplő indítványát. Ez úgy szólna, hogy a hallgatók által fizetett tandíj a felsőoktatási intézményeket illeti meg. Ennek biztosan nagyon örülnének a felsőoktatási intézmények, és talán valamelyest tudna enyhíteni azon a sanyarú helyzeten, amelybe a kormányintézkedések a felsőoktatási intézményeket hozzák. Ha pedig a kormány ezt a javaslatomat mégsem tudná elfogadni, tehát nem tudná a 10. pontban szereplő indítványt támogatni, akkor szeretném elmondani, hogy én és mi, nem fogunk más indítványt benyújtani, mert azt tartjuk helyesnek, amelyik a 10. pontban van. Ha a kormány azt akarja, hogy itt valami normális megoldás szülessék, akkor nagyon kérem az Oktatási Minisztérium itt nem lévő képviselőjét, fogalmazzanak meg egy jó indítványt, olyat, ami a kormány szándékainak megfelel. Ez az indítvány ugyanis akkor sem lenne jó, ha fordított irányban lenne megfogalmazva, tehát ha úgy fogalmazna, mi az az összeg, amely a felsőoktatási intézmény eket illeti meg - mert nem igazán felel meg az oktatás szerkezetének és a hallgatók által fizetendő tandíjaknak. Mindenképpen igénybe kellene akkor venni az Oktatási Minisztérium segítségét is. Erre az oktatás helyzetének, a felsőoktatási intézmények helyz etének ismerete hiányában a Pénzügyminisztérium nem képes. Ez nem hiányossága a Pénzügyminisztériumnak, nem az ő feladata. Itt szeretném fölhívni még egyszer a Pénzügyminisztérium jelen levő képviselőjének a figyelmét, hogy akkor szíveskedjenek tanácskozni az Oktatási Minisztériummal és egy szakmailag korrekt javaslatot előterjesztetni valakivel a képviselők közül - esetleg Keller Lászlóval és Gaál Gyulával, ha már úgyis csak az ő indítványaikat támogatták. De az azért nem lenne jó, ha a Ház előtt megint cs ak olyan indítvány lenne, amelyik szakmailag nem támogatható, és olyan, amelyet meg a Ház nagyobbik fele azért nem szavaz meg, mert a kormány nem támogatja. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps az MDF padsoraiban.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönö m. Mielőtt további felszólalásra módot adnék, szeretnék a képviselő asszony ügyrendi természetű észrevételeire reagálni. A végéről kezdem. Nem zárjuk ma le az részletes vitát, mert a Ház azzal a pontosítással fogadta el - írásbeli jelzéstől eltérő en - a tárgysorozatot, a házbizottság reggeli ajánlását figyelembe véve, hogy a részletes vita lezárására ma nem kerül sor, tehát egy héttel mindenképpen eltolódik a részletes vita. A másik, hogy ez a döntés azért nem szolgálhat precedensül hasonló költség vetési vitákhoz, mert már van ennek egy precedense. A rendes költségvetés részletes vitájában, korábban, az első részletes vitában, a költségvetési bizottság ajánlására, annak idején úgy döntött a Ház, hogy amikor még nem a fejezeteken belüli részeket tárg yalása folyt, hanem azon módosító indítványoké, amelyek a fejezetek között cikázó tételekről is beszélnek, akkor azt együttesen tárgyalták. Ettől függetlenül azt hiszem, erre az ügyre is helyénvaló az, hogy a Házszabály revíziója kapcsán ezeket a kérdéseke t végig kell majd gondolni, s akkor ennek a precedensnek nem hiszem, hogy túlzott jelentőséget kell tulajdonítani. Annál is inkább, mert valahol megoldásra szorul, amibe már belefáradtak a képviselők, hogy külön hivatkozzanak a 45. § (4) bekezdésére, amely előírja, hogy a kormány tagja vagy helyettesítésére jogosult személy akkor is köteles részt venni az Országgyűlés ülésén, ha napirenden
