Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 6 (90. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP):
4105 lábat me gtalálhatjuk és ezek a módosító indítványok stabilan meg tudnak állni. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Kovács Kálmán úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt frakciójából. DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP) : Tiszt elt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A XVIII. fejezethez, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezetéhez szeretnék röviden hozzászólni, annak ellenére, hogy én magam 37 módosító javaslatot adtam be ehhez a fejezethez. De úgy érzem, az oktatás, felsőoktatás fontossága mindenképpen megkövetelte tőlünk azt, hogy ezeket a módosító javaslatokat beadjuk. Azt is szeretném elmondani, hogy e módosító javaslatokkal valóban az eredeti költségvetéshez kapcsolódva próbáltuk menteni az eredeti kö ltségvetést. De itt nem erről van szó, hanem arról, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt véleménye szerint az oktatás, a felsőoktatás, a kultúra további elvonásokat már nem bír el. Egyszerűen nem tudjuk elfogadni, rossznak tartjuk azt a szemléletmódot, amely - ahogy szokták mondani , az egységes lefejezés, vagy fűnyíró elv szerint próbálja a közoktatást is besorolni ebbe a körbe. Természetesen nem kívánok más területek rovására dolgokat elmondani, de mindenképpen kötelességem, hogy e javaslataimat indokoljam és az oktatás érdekében elmondjam. A kereszténydemokraták véleménye az, hogy az oktatás hatékonysága súlyos károsodást szenved. Ezt mindenképpen szeretnénk megakadályozni, és ezért nyújtottuk be ezeket a javaslatokat. Mielőtt tová bb indoklom a saját módosító javaslataimat, egykét szót hadd mondjak el a Csizmár Gáborféle javaslatról, amit teljes mértékben támogattam és a többi ellenzéki képviselőtársunk is támogatott. Joggal tehettem ezt, hiszen - államtitkár úr bizonyára emlékszi k rá , egyszer egy hasonló vagy még későbbi órában vitatkoztunk. Sajnos, most nincs itt a Művelődési Minisztérium képviselője, de az államtitkár úr akkor itt volt. Amikor megkérdeztem tőle, hogy mekkora lyukat lehet ezzel a tandíjbevétellel betömni, azt v álaszolta, hogy akkorát, amekkora a tandíjbevétel. Én akkor is annak a véleményemnek adtam hangot, hogy e bevételeknek nem szabad a költségvetés hiányait fedezniük, hanem minden esetben a felsőoktatás fejlesztését kell szolgálniuk. Éppen ezért örömömre szo lgál, hogy egy kormánypárti képviselőtársam adott be ilyen javaslatot. Talán így nagyobb az esélye annak, hogy ez a javaslat átmegy. Ezt a javaslatot mindenképpen ajánlom képviselőtársaim figyelmébe, mert a felsőoktatás fejlesztése szempontjából nagyon fon tos lenne, hogy ne csak a költségvetési szempontokat hagyjuk figyelmen kívül, hanem szemléletmódbeli váltás is megvalósuljon ezzel a pótköltségvetéssel. Nevezetesen az, hogy bizonyítsuk a felsőoktatási intézmények számára, hogy a tandíjbevételek nagy fonto sságúak a felsőoktatási intézmények fejlesztése szempontjából. Ennyit a tandíjról, illetve Csizmár Gábor javaslatairól. Most rátérnék a saját javaslataimra. Ha megengedik, nem fogok kitérni mind a 37 javaslatra, hanem csak a legfontosabbakat fogom értékeln i. Tehát a javaslataim egy része az egyetemektől való elvonások visszajuttatására vonatkozik. Igyekeztem konstruktív módon hozzáállni, tehát a javaslataimnál megpróbáltam a kormányzat nehézségeit is figyelembe venni. Ezért a pénzösszegek visszajuttatásánál nem a teljes összeget, hanem bizonyos esetekben 50 százalékos vagy kisebb mértékű változtatásokat javasoltam. Ezzel is érzékeltetni szeretném, hogy a felsőoktatás milyen nehéz helyzetben van, és mennyire nem tartom, mi kereszténydemokraták nem tartjuk hel yesnek azt, hogy a felsőoktatástól ilyen elvonások történjenek. Természetesen van, ahol teljes összegeket javasoltunk visszaadni. Mindenképpen azt mondjuk, hogy a felsőoktatás és a közoktatás további elvonásokat nem bír el. Ehhez adalékként még mindenképpe n el kell mondanom, hogy személyi összegek, dologi kiadások elvonása is jelentős mértékben megjelenik a pótköltségvetésben. Ezek az emberek, akik az egyetemeken dolgoztak, eddig is viselték a terheket és eddig is nagyon komoly terheket viseltek,
