Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 6 (90. szám) - A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár:
4083 A zárószavazásra várhatóan a jövő heti ülésünkön kerül sor. A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról szóló törvényj avaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Soron következik a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok határozathozatala . Az előterjeszté st T/673. számon, az alkotmányügyi bizottság ajánlását pedig T/673/7. számon kapták kézhez képviselőtársaim. A részletes vita végén dr. Vastagh Pál igazságügyminiszter jelezte, hogy most kíván válaszolni a vitában elhangzottakra. Ezért megadom a szót Csih a Judit államtitkár asszonynak. DR. CSIHA JUDIT igazságügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A bűnügyi statisztikák, a büntetőbíróságok egyre nagyobb leterheltsége, a büntetőperek tartamának növekedése nem hagy kétséget afelől, hogy a büntetőeljárás átfogó kodifikációja előtt szükség van olyan módosításokra, amelyek az eljárás egyszerűsítését és gyorsítását szolgálják. A lefolyt vitából az tűnt ki számomra - bár ezt a benyújtott módosító java slatok tartalma nem tükrözte : véleményeltérés tisztelt Képviselőtársaim között abban van, hogy ezt a célt milyen módon kívánják megvalósítani. A módosító javaslatokat - a hatálybalépés időpontját érintő alkotmányügyi bizottsági indítvány kivételével - ne m tudtuk támogatni, mivel ezek a törvényjavaslat alapvető rendelkezéseit érintik. Az elhagyni javasolt rendelkezések nélkül az egész módosítás értelmét veszítené. A javaslat legvitatottabb rendelkezése a vétségi eljárás kiterjesztése a három évig terjedő s zabadságvesztéssel büntetendő bűntettekre, valamint ezzel összefüggésben a tárgyalás mellőzésével történő elbírálás lehetőségének és az itt alkalmazható szankciók körének bővítése volt. A vétségi eljárás kiterjesztésének alkotmányosságát megkérdő jelezve olyan következtetés is elhangzott a bizottsági vitákban, hogy a kormány még az alkotmányosság követelményét is alárendeli az ügyek minél egyszerűbb és gyorsabb elintézése biztosításának. Tény, hogy a törvényjavaslat a büntetőeljárás egyszerűsítését , gyorsítását szolgálja, hiszen ez volt a cél a javaslat benyújtásakor. Az azonban nem felel meg a valóságnak, hogy erre mindenáron törekszik a javaslat, s nem veszi figyelembe az alkotmányból, illetve a nemzetközi jogi egyezményekből fakadó kötelezettsége inket. Az alkotmány X. fejezete a bírói szervezet alapvető rendelkezéseit határozza meg: a hivatásos bírákból és népi ülnökökből alakított tanács szervezeti alapelv, a népi ülnökök részvétele a bírósági eljárásban nem alkotmányos állampolgári jog. Vélemény ünk szerint a büntetőeljárási törvény azzal, hogy alaptípusként a büntetőeljárást szabályozza, és ahol egyes bírói eljárást enged, azt mindig az alaptípusra történő visszautalással és az eltérő szabályok megállapításával engedi meg, eleget tesz az alkotmán yosság követelményeinek. Nem akarom megkerülni a statisztikai adatokat sem - erre kérdést is kaptam. Mivel véleményünk szerint ha nem is ez a meghatározó az idevonatkozó rendelkezések alkotmányossága tekintetében, de a mennyiségi változás szélsőséges esetb en kétségtelenül aggályokat támaszthat az egyes bírói eljárás kivételessége tekintetében.
