Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 31 (89. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes):
3938 felek érdekeivel ellentétes lenne egy ilyen időhúzó eljárási szakasz beiktatása a 100 ezer és az 500 ezer forint követelések közötti ügyekbe. Hangsúlyozom, Balsai István felvetése annyiban jogos, hogyha lehet, persze, érvényesítsék fizetési meghagyással és takarítsá k meg az illetéket a felek, ennek nincs semmi akadálya nincs jelenleg sem - csak kötelezővé ne tegyük. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Sepsey Tamás képviselő úrnak, a Magyar Demokrata Fórum részéről. DR. SEPSEY TAMÁS (MDF ) : Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Most néhányszor tanújelét adták a jelen lévő jogászok, hogy hogyan lehet egy bizonyos kérdést az egyik oldalról megindokolni és utána homlokegyenest az ellenkezőjét is megindokolni. Nag yon meggyőző volt Szigethy képviselőtársam okfejtése, hogy milyen kár éri azt, aki az 500 ezer forintját csak fizetési meghagyással tudná érvényesíteni, abból következően, hogy később fog a pénzéhez hozzájutni, hiszen tudja, hogy teljesen fölösleges a fize tési meghagyás, úgyis ellentmondással fog élni a másik fél. Igen ám, de milyen kár éri azt, aki a kormány javaslata szerint 100 ezer forintig csak fizetési meghagyásban terjesztheti elő az igényét? Milyen kár éri ezt a személyt, amikor tudja, hogy a másik fél úgysem fogja a fizetési meghagyást elismerni, úgyis ellentmondással fog élni ellene, de a törvény mégis rákényszeríti, hogy csakis fizetési meghagyás útján érvényesíthesse az igényét. Azt hiszem, ebből a szempontból a 100 ezer forintos követelés esetéb en a felet ért kár a fél szempontjából ugyanolyan fontos, ugyanolyan értékes, ugyanolyan egyedi, mint az 500 ezer forintos követelés esetében. Tehát talán ezek nem megalapozott érvek az ellen, hogy miért emeljük fel 500 ezer forintra a kötelező érvényesíté s határát. Van ennek egy gyakorlati indoka is. A bíróság a beérkezett keresetlevél alapján kitűzi a tárgyalást. De mikorra tűzi ki a tárgyalást, igen tisztelt képviselőtársaim? Volt, hogy nekem egy év múlva sikerült az első tárgyalást kitűzetni. A fizetési meghagyás ennél gyorsabb utat jár be: a fizetési meghagyás esetében a bíróság, legtöbb esetben a bírósági fogalmazók ráteszik a pecsétet, és a bíróság kibocsátja. Adott esetben éppen az érintett személyek számára gyorsabb ez az eljárási mód, a bíróság szá mára pedig kevesebb munkát jelent. Úgyhogy valóban elgondolkodtatónak tartom képviselőtársam javaslatát és megfontolásra méltónak ajánlom az Országgyűlés tagjai számára. Köszönöm szépen. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Megadom a szót Balsai István úrnak , a Magyar Demokrata Fórum képviselőjének. DR. BALSAI ISTVÁN (MDF) : Köszönöm a szót. Én is ahhoz szeretnék csatlakozni, amit az imént Sepsey Tamás mondott. Vajon akkor miért támogatta Szigethy István a bizottságban a kormány előterjesztését, a 10 ezer fori ntot akár csak egy forinttal is meghaladó kötelező érvényesítési mód fizetési meghagyásra terelése formájában? Vajon akkor miért nem érvényesek azok az érvek, amelyeket itt hallottunk a 100 és 500 ezer közötti tartományra, miért nem érvényesek 10 ezer és 1 00 ezer között? Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha érvelünk egymás érveivel szemben, azért a kellő komolyságot és a megalapozottságot ne tévesszük szem elől, mert ezek az érvek valójában csak az időhúzásra elegendőek. Köszönöm. (Taps a jo bb oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) :
