Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 31 (89. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
3924 csak kapnak egy adminisztratív elintézéshez hasonlító pap írt, rendszerint egy végzést, ami a fellebbezést "elbírálta". Kérem, támogassák Sepsey Tamás képviselőtársam módosítóindítványcsomagját. (Taps az MDF padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Szigethy István képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ) : Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi bizottság többsége támogatta ezt az indítványcsomagot. Ennek kapcsán természetesen az alkotmányügyi bizottság az Alkotmánybíróság döntésére is figyelemmel volt. Két apróbb észrevételem lenne a Balsai István által elmondottakhoz. Egyik az, hogy nem szerencsés a büntetőeljárási törvénnyel vont párhuzam. Ott ugyanis az ügyek egy szűk körére szigorúan meghatározott feltételek esetére teszi lehetővé előreláthatóan a törvénymódosítás a tárgyaláson kívüli elbírálást. Ezzel szemben a polgári perrendtartás másodfokú szakaszában általános szabály lenne a tárgyaláson kívüli elbírálás, ez lényeges különbség. Ez a különbség szerepet játszott abban, hogy az al kotmányügyi bizottság így foglalt állást. A másik észrevételem Balsai István felszólalására az lenne, hogy ennek ellenére az előterjesztés szerinti szöveg tartalmazza azt a tájékoztatási kötelezettséget, hogy a feleket tájékoztatni kellene a tárgyaláson va ló elbírálás lehetőségéről és arról is, hogy egyébként tárgyaláson kívül bírálnák el az ügyet. Tehát szó sem lehet arról, hogy itt a fél esetleg tanácstalanul és bármiféle tájékoztatás nélkül várná, mi történik a másodfokú eljárásban. Ez csak megjegyzés. A lényeg valóban az, hogy az alkotmányügyi bizottság egyetértett a javaslatok lényegével. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megadom a szót Sepsey Tamás képviselő úrnak, egyben az elnöklést átadom Maczó Ágnes alelnök asszonynak. (Az elnöki széket G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) DR. SEPSEY TAMÁS (MDF) : Tisztelt Elnök Asszony, leköszönő Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Nemcsak én, hanem dr. Serfőző András és dr. Csizmadia László képviselőtársaim is elő terjesztették azt a módosító indítványt, hogy minden maradjon a régiben. És elképzelhető, hogy a vitának ebben a szakaszában már senki nem fogja rossz néven venni, ha azt a megjegyzést megengedem magamnak, hogy úgy látszik, a múlt rekvizitumaihoz én jobban ragaszkodom, mint mások, mert a régi Pp.nek ezt a rendszerét fönn akarom tartani. Ez nem kommunisztikus elképzelés, Hack Péter képviselőtársam, hanem inkább a konzervatívokra jellemző, hogy a jól bevált, régi jogintézményeken nem akarnak változtatni, mer t talán többet árt valamely alapvető társadalmi jogintézmény megváltoztatása, több kárt okoz, mint amennyi reménybeli haszonnal jár a jövőre nézve. Nekem személyesen, illetve nekünk konzervatívoknak az a véleményünk, hogy a polgári eljárásban a nyilvánossá gnak óriási szerepe van. A felek ragaszkodnak hozzá. Én nem akarom megsérteni az előterjesztőt, de nem hiszem, hogy nagyon sok ügyvéd lehet azok között, akik kitalálták, hogy kérni kelljen a nyilvános másodfokú tárgyalást. Hisz az ügyfelek ehhez ragaszkodn ak. Az ügyfelek kifejezetten szeretik, ha ott lehetnek, bejöhetnek a bíróságra, látják, hallják, hogy mi történik, adott esetben még hozzá is szólhatnak. Jó lett volna, ha egy statisztikát ad elő az Igazságügyi Minisztérium, hogy a jelenlegi törvényi szabá lyozásban a fő szabály a nyilvános tárgyalás, de a felek kérhetik, hogy a bíróság tárgyalás nélkül döntsön bizonyos ügyekben, hányan kérik ezt, és hányan mennek el személyesen a tárgyalásra. Én azt hiszem, a legtöbb ügyben az ügyfelek ott vannak, érdekli ő ket. Legalább az egyik
