Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 31 (89. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP):
3912 százszázalékosan elfogadott indítványt, akkor remélem, az előterjesztő el fog gondolkodni azon, hogy egyegy törvényjavaslat, mégpedig a - még egyszer mondom - a jogászok számára mindennapos fontoss ággal és rendszerességgel alkalmazott polgári perrendtartás novellájának nagy jellegű, jelentős változtatása folytán átmente a kellő szűrőn a törvényelőkészítés, a koncepciókidolgozás során. A szöveg elolvasása alapján úgy gondolom, hogy ebben az esetben erre nem került sor, mert különben mi szükség lett volna a száz év írott eljárására és az azt megelőző jóval hosszabb íratlan eljárási szokásaira alapozott hozzátartozói minőség egyszerű kiiktatására. Nem hiszem, hogy konzervatív, nacionalista érv lenne, ha a Magyar Demokrata Fórum ragaszkodna ahhoz, hogy a jegyes - Magyarországon az alkotmányból is kifolyólag, abban is deklarált célok egyik kifejeződéseként - maradjon csak benne a hozzátartozói körben. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Kösz önöm szépen. Megadom a szót Szigethy István képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ) : Tisztelt Országgyűlés! Csak azért kértem szót, hogy jelezzük: Balsai Istvánnak, Sepsey Tamásnak több módosító indítványát nem azért nem támogatta az alkotmányügyi bizottság, mert ellenzéki sorokból érkeztek ezek az indítványok, hanem azért, mert részben szakmai, részben koncepcionális okokból nem értettünk velük egyet. Ezt a javaslatot támogattuk, így ez éppen arra példa, hogy az alkotmány ügyi bizottság elsősorban szakmai szempontok alapján vizsgálta ezeket az ügyeket. Azt viszont nem tartom szerencsésnek, hogy ha egy ilyen teljes egyetértést arató javaslat kerül az Országgyűlés elé, nem kell annak politikai felhangokat adni. (Taps a bal ol dalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy az ajánlás 4. pontjához ki kíván még hozzászólni. (Nincs jelentkező.) Nem kíván, a részletes vita e szakaszát lezárom. Soron következik az ajánlás 7. pontja, amely a törvényjavaslat 9. §ának elhagyását javasolja. Megkérdezem, hogy hozzá kíváne szólni valaki ehhez a ponthoz. (Jelentkeznek.) Megadom a szót K. Csontos Miklós képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Aki bírósághoz fordul, annak számolnia kell azzal, hogy részére küldemények érkeznek a bíróságtól, illetve hogy ő is küldeményeket küld a bíróságnak. Ennek rendje mind a mai napig nagyon egyszerű és jól szabályozott volt, mert aki idézést kapott, annak az idézéssel együtt vitték a tértivevényt is, amit aláírt, az visszament, így a bíróság meg tudta állapítani a szabályos kézbesítést. Ha mégis probléma jelentkezett, akkor ott volt a kézbesítési ügygondnok, és a kézbesítési ügygondnok útján eljutott a bíróság i küldemény a félhez. Most ezen a rendszeren kíván változtatni a javaslat, amit én úgy értékelek, hogy nem jó, miután ez a változtatás egy vélelmet is fűz ahhoz, miszerint a kézbesítőnek kiadott, annak átadott küldemény eljutott a félhez. Ez korántsem így van! Ha bevezetjük ezt a rendszert, vele együtt bevezetjük az úgynevezett kukakézbesítést is, mert a kézbesítőnek az lesz az első dolga, hogy a legközelebbi kukához megy és beledobja az összes anyagát; nem kell neki kézbesítenie, hisz semmi kontroll, semmi ellenőrzés nincs a tekintetben, hogy ő ezt a kézbesítést megejtette vagy sem. Tény, hogy korábban adódtak olyan nehézségek, hogy a keresetlevelet, amelyet pont a társbérlő adott be, ugyanő kapta vissza - vagy épp a szomszéd vagy az ellenfél , más írta al á, ebből adódott a szabálytalan kézbesítések sora. Ezt azonban mégis lehetett kontrollálni és ha a tárgyaláson a bíró észlelt valamit, megnézték az aláírást, tőle származike, vagy megnyilatkoztatta a felet. Ha ezt az általam kukakézbesítésnek nevezett mód szert bevezetjük, akkor lényegesen több munkája lesz a bíróságnak, mert sorra mennek majd vissza a bírósághoz az igazolások, és jóllehet, a
