Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 31 (89. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
3907 Köszönöm szépen. Ké tperces viszontválaszra megadom a szót Sepsey Tamás képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. DR. SEPSEY TAMÁS (MDF) : Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Szigethy Képviselőtársam! Az utolsó mondat meggyőzött engem arról, h ogy esetleg képviselőtársam nem ismeri a kormány által beterjesztett javaslatot. Tudniillik hogy a kitanítási kötelezettség megingatja az ügyfelek bizalmát a bíróság pártatlanságában. A kormány fönn akarja tartani a kitanítási kötelezettséget, de csak az e ljárásjogra nézve. Az anyagi jogra nézve nem. Továbbra is fönnáll az, amire ön hivatkozott, hogy ez az ügyfelek számára hátrányos lehet és megingatja a pártatlan ítélkezésbe vetett hitet. Akkor lenne következetes a kormány vagy az ön álláspontja, ha ezt is ki akarják hagyni. Ezt viszont nem akarják kihagyni. Félút pedig nincsen. Ha egyszer ki kell oktatni valakit, akkor vagy teljesen kioktatom, vagy egyáltalán nem oktatom ki... (Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Elnézé st kérek, képviselő úr. Már az előbb is jeleztem, hogy tisztelettel arra kérem önöket, a részletes vita már lezárt szakaszát a továbbiakban ne folytassák. Ezt a szakaszt, a kioktatásról szóló szakaszt lezártuk. Abban az összefüggésben, azt hiszem, a képvis elő úr összevonta a két javaslatot, végighallgattuk, a reagálások is megvoltak. A továbbiakban ebben a kérdésben nem adhatom meg a szót, mert a vita ezen szakasza lezárult. Megadom a szót Balsai István képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. DR. BALSAI IS TVÁN (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A jelentés 3. pontjában a Pp. 4. § helyébe lépő és a novella 3. §ához szeretnék hozzászólni a félreértések elkerülése végett. Hallgatva itt Hack Péter és Szigethy István képviselőtársaim érvelését, én az t hiszem, itt nemcsak két malomban őrölünk, hanem valóban az a helyzet - ahogy Sepsey Tamás is mondja : nem tudják képviselőtársaim, miről van szó. Ők a probléma egyfajta, nagyon szűk keresztmetszetét adják. Ez Hack Péternél érthető, hiszen ő nem volt gya korló ügyvéd. Szigethy Istvánnál már kevésbé, mert huszonöt éves ügyvédi működésre hivatkozni és nem látni, hogy valójában miről van szó, ez már talán több, mint egyszerű kormánypárti képviselői magatartás. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ügyek - a jelenlegi bírósági gyakorlatot és az ügyforgalmat ismerve - nem abból állnak, hogy a társbérlő a szekrényt arrébb tolta és birtokháborítási ügyet kell az egyik szomszédnak az ügyvéddel eljáró másikkal szemben előterjesztenie a szekrény visszatolása érdekében. Ilyen ügyek is vannak. Lehet, hogy azok az érvelések, amelyeket itt most Hack Pétertől és Szigethy képviselőtársamtól hallottunk, a felek nyilatkozathoz kötöttsége szempontjából követendő bírói magatartásról, ezekre az ügyekre vonatkoznak. Én egyetértek azzal, hogy nem jó dolog, különösen az ügyvéd szempontjából, hogy a vele szemben ülő és ügyvéd nélkül eljáró felet a bíróság kiokosítsa olyan módon, hogy ebből még esetleg a pervesztés is bekövetkezzék. De maradok a jelentés 3. pontjánál. Tisztelt elnök asszony m osolyából arra gondolok, arra következtetek, hogy itt szeretné erre redukálni a felszólalási irányt - és igaza is van. Nos, azt hiszem, az ügyek - amit itt a parlamentben meg kell tárgyalni és azt hiszem, megvilágítani , zömmel arról szólnak, hogy a jogi képviselő nélkül eljáró és ily módon jogilag nagyon műveletlen, de jelentős anyagi áldozatokat hozó, illetéket fizető és a bírósághoz fordulás egyéb nehézségeit vállaló felek személyesen eljárva szembetalálják magukat óriási intézményekkel, akik jogi képvi selővel járnak el: bankokkal, biztosítókkal, és hadd ne soroljam föl azt a hatalmas nagy választékát az alperesi oldalnak. Ha a bíróságnak nincsen segítenivaló kötelezettsége,
