Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 31 (89. szám) - Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KUTRUCZ KATALIN, az MDF
3869 Tisztelt Képviselőtársaim! A "kivéve a növekedési ütemeket" kitétel nem is értelmezhető, a fizetési mérlegnek ugyanis nincs növekedési üteme, legfeljebb a két oldalának különkülön, vagy a mérleg hiányának, vagy a többletnek. De ugye, azt nem úgy gon dolja a kormány, ha a hiány nő, akkor az államtitok, ha meg a többlet, akkor nem. Kérdezem, hogy gondolja az SZDSZMSZPkormány, hogy a fizetési mérleg javítására már meghozott korlátozó vagy tiltó intézkedéseket is államtitokká lehet minősíteni. Ha ezek á llamtitkok lesznek, akkor honnan tudják meg az érintettek? Fülbe súgással? Ezért vezeti be a javaslat a szóban közölt államtitok fogalmát. Az indoklás azt mondja, hogy "a korszerűsödő közigazgatásban a bizalmi elv érvényesülése a szóbeli rendelkezések bővü lésével jár együtt." Ezek szerint az MSZP visszatérésével visszajött a telefonukázok rendszere, vagyis szóban megy a parancs, azt nem lehet sem ellenőrizni, sem bizonyítani, sem a parancs kiadójának felelősségét nem lehet megállapítani. Miért államtitkok 3 0 évig a pénzügyi likviditás összefoglaló adatai? Nem tudom, de a 137. pont szerint az állami forgóalap likviditási helyzetére vonatkozó adatok is az államtitokkörbe tartoznak. Igaz, ezek csak tíz évre, de ez is két és fél kormány működési ideje. Miért? Cs ak nem azért, hogy a költségvetési szervektől indokolás nélkül vonhassa el a kormány a húsz százaléknyi költségvetési keretet, amelynek elvonását a tegnap megszavazott pánikcsomag teszi lehetővé. (13.00) Az egészre a koronát a 152. pont és az ahhoz kapcsol ódó normaszöveg teszi fel. Érdekes módon az expozé erről nem szólt. A 152. pont szerint - idézem - "államtitokkörbe tartozik a kormány és az ügyrendje alapján létrehozott testületek ülésének belső döntéselőkészítése, ülésének szervezése és a testület műkö dése során keletkező adat." Mindez nyolcvan évig; ez húsz kormány működési ideje. A 2. § szerint adat a közirat. A levéltári törvényjavaslat szerint pedig minden olyan irat, ami a közfeladatot ellátó szerv működése során keletkezik vagy hozzá érkezik, közi rat, ez a levéltári törvényjavaslat 3. §ának d) és f) pontjából derül ki. Vagyis lefordítva egyszerű nyelvre: államtitok lehet minden, ami írásban a kormány előtt van, akár a kormány írta le, akár a kormánynak írták. Mondhatná valaki erre - persze csak az , aki felületesen ismeri a javaslatot , hogy nincsen semmi probléma, mert amikor a 3. § meghatározza - egy kicsit zavarosan, mint az előbb már utaltam rá - az államtitok fogalmát, akkor egy tartalmi megfogalmazást ad és csak azt lehet államtitokká minősít eni, ami bizonyos érdekeket sért vagy ami bizonyos érdekekre nézve veszélyes vagy pontosabban: veszélyeztet bizonyos érdekeket. De ki mondja meg, hogy mi veszélyeztet? Senki. De a kormány által államtitkoknak minősített iratok tekintetében még azt sem, hog y mi az, ami az ország érdekeit sérti. A javaslat 8. §a szerint ugyanis a Miniszterelnöki Hivatal tekintetében a minősítési eljárás 7. §ban meghatározott rendjétől el lehet térni és ez azzal a következménnyel jár, hogy meg sem kell indokolni azokat a tén yeket és körülményeket, amelyek a minősítést szükségessé teszik. Pedig az indokolási kötelezettség a javaslat indokolása szerint egy fontos garanciális szabály, de ez a fontos garanciális szabály a kormány vonatkozásában valahogy nem érvényesül. Vagyis a k ormány garanciális szabályok betartása nélkül minősíthet államtitokká - mint ahogy az előbb bemutattam - bármit. Ez a javaslat még arról is gondoskodik, hogy ezt hosszú évtizedeken keresztül még csak nyilvánosságra se lehessen hozni. A javaslat 10. §ának (6) bekezdése szerint ugyanis ezeknek az államtitkoknak a minősítése az érvényességi időtartam alatt, vagyis maximum nyolcvan évig nem is vizsgálható felül. Érdekes és elgondolkodtató, hogy ez a szabály a márciusi tervezetben még nem volt benne.
