Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 31 (89. szám) - Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - GELLÉRT KIS GÁBOR, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. LUSZTIG PÉTER, az MSZP
3866 alapjai levezethetőek az alkotmány 59. §án ak (1) bekezdéséből mint a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, a 61. § (1) bekezdéséből pedig mint a szabad véleménynyilvánításhoz való jogból, illetve a 61. § (3) bekezdésében foglalt, a közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggő azon törvén yi korlátozásból, miszerint ezt csak kétharmados parlamenti többséggel lehet elfogadni. Végül a 8. §, amely az alapvető jogok és kötelezettségek törvényben történő megállapítását írja elő azzal, hogy ezek lényeges tartalma azonban nem korlátozható, ugyancs ak azon alkotmányos alapvetések közé tartozik, amiből a törvényben foglalt, a közérdek miatt az adatok nyilvánosságát csorbító kötelezettség előáll. Az Alkotmánybíróság pontosan a jogi szabályozatlanság miatt több határozatában is foglalkozott olyan kérdés ekkel, amelyek ugyancsak jelen törvényjavaslat megalapozását segítették elő. Ilyen mindenekelőtt a 15/1991es, a 32/1992es és a ma már többek által hivatkozott 34/1994es alkotmánybírósági határozat, amely végül is előírta a parlament számára a június 30áig történő törvényalkotási kötelezettséget; ellenkező esetben a már említett módon exlex állapot állna elő, ami a titokvédelem szempontjából rendkívül hátrányos lenne - arról nem beszélve, hogy parlamentünk végre nem kerül mulasztásos alkotmánysértés álla potába. A korábbi törvényerejű rendeletben történt szabályozásról miniszter úr már említette, hogy rendkívül széles személyi körre vonatkozott, és tulajdonképpen diszkrecionális jogkörbe utalta a titoksértés, a titokkörök meghatározását. A jelen törvényjav aslat 166 olyan adatkört, titokkört állapít meg, amelyben az államtitokká nyilvánítás lehetősége fennáll. Azt, hogy ez sok vagy kevés, valóban a gyakorlat dönti el. Ezzel kapcsolatban jegyezném meg, hogy a miniszteri expozéban elhangzott azon kitétel, misz erint a törvény csak azon a helyen engedi meg a minősítési jogkör leadását, ahol ez az ügymenet miatt - mindenekelőtt a nemzetbiztonsági, a bűnüldöző szervek területén - feltétlenül indokolt. Ez törvényi szabályozási szempontból ugyancsak - számomra legalá bbis - problémásnak tűnik, hiszen az említett (4) bekezdés a "szolgálati titok" minősítésre vonatkozó meghatározás után következik, és olyan félreértés adódhat belőle - természetesen egyszeri elolvasás után , hogy ez a fajta jogkörleadás csak a szolgálati titok esetén érvényesülhet. Nyilvánvaló a törvényhozó szándéka, hogy az érintett szervezetek államtitok esetében élhetnek átruházott jogkörben az államtitokká minősítés lehetőségével. Azok a legjelentősebb körök, tehát az a 166 titokkör, amelyet a törvény javaslat melléklete tartalmaz, a nemzetközileg elfogadott témakörökön belül - nevezetesen: honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnügyi, bűnüldözési, pénzügyi, devizagazdálkodási, külügyi vagy nemzetközi és igazságszolgáltatási területen - írnak elő vagy adnak le hetőséget titokká nyilvánításra. Hadd jegyezzem meg, hogy az európai charta "bűnügyi" kör helyett "közbiztonsági" témakört jelöl meg, ami véleményem szerint helyesebb és átfogóbb fogalomkör; ugyanakkor az adatvédelmi törvényben korábban a parlament már a b űnügyi témakört jelölte meg mint olyat, ahol közérdekből az adatok nyilvánosságát korlátozni lehet. Az adatvédelmi törvény módosítása tehát emiatt nem indokolt, de e törvény elfogadása esetén, az alkalmazás során a bűnügyi érdeket nyilvánvalóan szélesebb é rtelemben kell majd felfogni, hiszen a rendvédelmi szervek vagy akár a belügyminiszter úr jogkörébe tartozó titokkörök keretén belül vannak nem kifejezetten bűnügyi, hanem tipikusan közbiztonsági, közrendészeti jellegű jogkörök; ilyenek mindenekelőtt példá ul a védett vezetők biztosításával, objektumok biztosításával kapcsolatos kötelezettségek. Érthető, de mindenesetre a kiterjesztő értelmezés az európai charta értelmében ezen a területen talán praktikusabbnak tűnik. A törvényjavaslatnak a már meglévő titok körre vonatkozó felülvizsgálati lehetőséget biztosító szakaszai rendkívül aktuálisak, hiszen igen nagy mennyiségű adatról van szó. Igaz, hogy ezek az adatok jellemzően három nagy közhatalmi feladatot ellátó szervezet területén keletkeztek. Nagyon helyesen tesz distinkciót a törvény, amikor az 50 év feletti és 50 éven belüli titokkörök minősítési lehetőségéről, törléséről, illetőleg továbbra is titokkörben tartásáról szól. Az adatvédelemmel kapcsolatban felhívnám a figyelmet, hogy joghézag keletkezhet a 15. § (2) bekezdése alapján amiatt, hogy a nemzetbiztonságról szóló törvény ugyan be van nyújtva a Házhoz,
