Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 31 (89. szám) - Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter:
3859 Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapo lom, folytatására várhatóan jövő héten kerül sor. Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az államtitokról és a szolg álati titokról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. Az előterjesztést T/1048. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/1048/25. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Kuncze Gábor belügyminiszter úrnak, a napirendi pont elő adójának. KUNCZE GÁBOR belügyminiszter : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A napirenden szereplő, állami és szolgálati titokról szóló törvényjavaslat rövidsége ellenére - melyet remélem, úgy ítélnek majd meg, hogy a tartalom javára vált , egy korszakot zár le. A javaslat folytatása annak a törekvésnek, melynek célja a jogállamiság megszilárdítása, a demokrácia kiteljesítése. Az önök előtt lévő tervezet több éve készül, tulajdonképpen a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 19 92ben megszületett törvény által kijelölt nyomvonalon kíván rendezni egy olyan kérdést, amely egy fél évszázadon keresztül irritálta a közéletet. Jogosan felvethető kérdés, hogy miért kellett közel három évet várni arra, hogy ez a javaslat a tisztelt Ház asztalára kerüljön. Ha áttanulmányozzák a kormány korábbi években készült munkaprogramjait, tapasztalni fogják, hogy a kérdéskör szabályozása szinte valamennyi félévben napirendre került, de egyéb sürgős törvényhozási teendők miatt a javaslat benyújtása és megvitatása elmaradt. Az Alkotmánybíróság a törvény általános indoklásában hivatkozott határozatával véget vetett a halogatásnak és ez év június 30ával hatályon kívül helyezte a hatályos 1987. évi 5. törvényerejű rendeletet, mint alkotmánysértőt. Tisztel t Ház! A javaslat alapvető felfogásbeli változást tükröz a korábbi megoldásokhoz képest. Eddigi történelmünk során az állam működésének adatai általában titkosak voltak és kivétel volt az adat nyilvánossága, addig ezzel szemben a javaslat a közérdekű adat nyilvánosságának általánossága mellett a titkot teszi kivétellé, jelentősen korlátozva a titokká minősíthető adatok körét, szigorúan megszabva a titokban tarthatóság időtartamát. (12.10) Egyben megjeleníti azt a tisztességes és demokratikus megoldást, amel y szerint mindenki vállalja döntéséért a felelősséget, ezért megjeleníti a titkosító nevét, beosztását, lehetővé téve azt is, hogy ez a döntés is - mint minden más közigazgatási döntés , bíróság előtt megtámadható legyen. Mielőtt a javaslat általános és r észletes indoklásában foglaltakon túl néhány gondolatot elmondanék álláspontunk megerősítésére, engedjék meg, hogy rövid áttekintést adjak Magyarország titokvédelmének történetéről. A múlt század végi első büntető törvénykönyvünk is tartalmazott már titokv édelmi szabályozást a hűtlenség és a diplomáciai árulás bűntettének törvényi tényállásánál, megtorolni rendelte a titkos információk ellenséghez való juttatását. Ez a szabályozás hosszabb időn át megmaradt a büntető törvényhozás keretei között, és csak 194 0ben lépett hatályba olyan törvény, amely bővebben meghatározta a titokvédelem fontosságát, rendelkezve a hivatali titkokról is. Ez utóbbi tekintetében
