Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 31 (89. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SEMJÉN ZSOLT, a KDNP
3855 olyan csődhelyzet, egy olyan ellehetetlenülés, mint amit most kénytelenek vagyunk átélni, akkor ehhez a jogalkotási munkához és ennek az egyeztetési mechanizmusnak a megteremtéséhez nagyon sürgősen hozzá kellene fogni, hogy legalább a '96. évi költségvetésben ne kerüljünk ugyanilyen nehézségek közé. Fölhívom a f igyelmet, hogy nincs olyan sok idő, mert az államháztartási törvény szerint az 1996. évi költségvetési javaslatnak legalábbis az első fogalmazványát szeptemberben be kell terjeszteni. (11.50) Ez annyit jelent, hogy szeptemberig meg kellene teremteni az áll amháztartás, ezen belül a központi költségvetés és az önkormányzatok költségvetése előállítása jogi processzusának az egyeztetett folyamatát is. Mert ha ez nem történik meg, akkor ugyanez a helyzet ismétlődik meg 1996ban is. Befejezésül meg szeretném álla pítani, hogy egy rendkívül előkészítetlen, egy visszás, egy zavaros... valami - nem is merem ezt én törvényjavaslatnak nevezni - fekszik a Ház előtt, és ránk vár az a feladat, hogy másnak a munkáját elvégezzük, és valamiképpen mégis lehetővé tegyük, hogy n e omoljon össze ez az egész társadalombiztosítási rendszer. Nincs értelme azt mondani, hogy elfogadjuk a kormány javaslatát, mert a kormánynak nincs javaslata, nincs tárgyalásra alkalmas javaslata. Én mindenkit csak buzdítani tudok, hogy velünk együtt vegy en részt abban a nehéz munkában, ami az Országgyűlésre hárul. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Független Kisgazdapárt padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Megadom a szót dr. Semjén Zsoltnak, a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónokának, a kit Selmeczi Gabriella képviselőtársunk követ, a Fideszből. DR. SEMJÉN ZSOLT , a KDNP képviselőcsoport részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Természetesen nem fogom megismételni azt, amit előttem Csépe Béla, Pusztai Erzsébet és Kis Gyula részletekbe menően k ifejtett. Sem nem mondom el beszédemnek azt a részét, amely a kormány visszakozása folytán immár inaktuálissá vált. Tisztelt Ház! Valóban nehezen lehetne mással kezdeni, mint hogy megdöbbentő és botrányos, hogy a költségvetési év ötödik hónapjában még ninc s költségvetése a társadalombiztosítási alapoknak. Ez aligha nevezhető szakértői és felelős államvezetésnek. A T/464. számú törvényjavaslathoz képest, melyet márciusban visszavont a kormány, változott a helyzet. Megszületett a Bokrosprogram, mely a társad alombiztosítási alapok esetében is restriktív intézkedéseket tartalmaz. Ezeket az alapok önkormányzatai vitatják, így sem a járulékalap szélesítésével nem értenek egyet, sem a kormány makrogazdasági paramétereit nem fogadják el. A Nyugdíjbiztosítási Önkorm ányzat egyenesen 7,493 milliárd forint deficittel számol. Az Egészségbiztosítási Alap is csak úgy ér el nullszaldót, hogy 5 milliárd forinttal nagyobb költségvetési térítéssel számol a nem biztosítottak után, amit természetesen a kormányjavaslat nem fogad el. Jogosnak látszik az önkormányzatoknak az a felvetése, hogy a kormány járulékbevételi terve nem teljesíthető, hiszen mind a költségvetési szférában, mind az állami vállalatok esetében jelentős megtakarításokat kényszerít ki a Bokroscsomag, amely a bete gszabadság tervezett kiterjesztésével együttesen rontja a bérpozíciókat, és kedvezőtlenül hat a járulékalapra. Ugyanakkor vitatható is egyben a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat álláspontja, miszerint a nyugdíjemeléseknél csak 114,5 százalékos a nettó átlagk eresetindex. Amennyiben csak erre történik a kiadások tervezése, úgy jelentősen megnehezülnek a nyugdíjasok életkörülményei, hiszen az infláció ma már egyértelműen 30 százalék körül számítható. Ezért nem valószínű, hogy az átlagkeresetindex ilyen alacson y lesz, hiszen a magyar gazdaság több mint fele nem állami vállalat többé, és ezeknél várható, hogy a bérek jobban követni fogják az inflációt.
