Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 31 (89. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. ROTT NÁNDOR, az FKGP
3853 mégis örömet szerzett, amikor Szabó miniszter úr visszavonta a Bváltozatot, mert a Bváltozat törvénysértő, jogellenes, a lkotmánysértő volt, ezért minimum, hogy azt vissza kellett vonnia a kormánynak. Én ezt biztató jelnek látom, hogy a kormány nem kíván letérni a törvényesség útjáról. Legalábbis ebben a konkrét esetben az történt, hogy azt a rendkívül súlyos hibát, hogy a Bváltozatot egyáltalán benyújtották - amire, ismétlem, a kormánynak semmiféle joga nem volt, mert ilyen jogosítvánnyal sem az illetékes miniszter úr, sem a kormány nem rendelkezett , most korrigálták, s a visszavonás legalább jogi és alkotmányos szempontb ól egy tisztább helyzetet teremt. Azonban az öröm nincs üröm nélkül, mert az az indoklás, amit a miniszter úr fűzött ehhez, messze nem annak a ténynek az elismerését tükrözte, hogy a Bváltozatnak a jogellenességét elismerték vagy felismerték volna. Arra h ivatkozott, hogy az az időközben meghozott egyéb gazdasági rendelkezések miatt tárgytalanná vált. Ez nem egészen korrekt magyarázat, de jobb híján elfogadható. Sajnos, nem jutott benne kifejezésre az, hogy itt bizony törvényességi jogi szempontból súlyos t évedés történt. Elhangzott itt több felszólalásban is - egyébként ezekkel teljes mértékben egyetértek , hogy sürgősen szükség lenne a társadalombiztosítási önkormányzatok költségvetésére. Ez kétségtelenül így van. Igen tisztelt képviselőtársaim nagyon jól rámutattak arra, hogy ennek a késedelemnek milyen súlyos következményei jelentkeznek tulajdonképpen már ma is és milyen súlyos következményei várhatók a továbbiakban. Nagyon nehéz helyzetben vagyok mégis, amikor a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájában szólnom kell a Független Kisgazdapárt és a magam nevében. Nehéz helyzetben vagyok, mert az úgynevezett Bokroscsomag vitájában az ellenzék véleménynyilvánításait obstrukció vádjával illet ték. Mit lehet tenni akkor ugyanis - mint most a jelen esetben , amikor egy olyan törvényjavaslat tárgyalásához fogunk 1995 május végén, amelyet az államháztartásról szóló törvény szerint 1994 szeptember 30ig kellett volna benyújtani; mit lehet mondani e gy nyolc hónapos törvénysértő késedelem kapcsán. Felvetődik a kérdés: Ki obstruál? Az ellenzék legfeljebb nyolc, de sokat mondok: 16 órával tudja - tudná elhúzni, ha egyáltalán obstruálna , elhúzni egy törvénynek a megszavazását, ismétlem: nyolc órával tu dná elhúzni, jelen esetben pedig nyolc hónappal késik ennek a törvényjavaslatnak a benyújtása. Nyíltan meg kell mondani, hogy a kormány obstruálja a törvényhozást, mert ezt a nyolc hónapos késedelmet nem az ellenzék okozta, ezt a kormány gyűjtötte össze sz ép pontosan. Ugyanis egyszer már benyújtották ezt a törvényjavaslatot, legalábbis az Aváltozatot ez év januárjában egyszer már benyújtották, január 30án eljutott az Állami Számvevőszékhez is. Következésképp első nekifutásban is négy hónapot késett az a t örvényjavaslat, amit aztán a kormány márciusban visszavont és most Aváltozatként előterjesztett, és kijelentette, hogy mégis ez az érvényes változat, függetlenül attól, hogy mindnyájan tudjuk, és a kormány is tudja, hogy ez a változat gazdaságilag, pénzüg yileg, jogilag egy nonszensz, mert időközben a tegnap megszavazott Bokroscsomag és az 1995. évi előbbutóbb megszavazásra kerülő központi költségvetés az előttünk fekvő társadalombiztosítási költségvetési törvényjavaslattal teljesen összeegyeztethetetlen. Jelenlegi formájában ez a társadalombiztosítási törvényjavaslat nem felel meg sem a költségvetésben, sem a Bokroscsomagban meghozott intézkedéseknek. Tehát a kormány jelen esetben nemcsak hogy obstruált, hanem egy olyan törvényjavaslatot terjesztett elén k, amiről ő maga is tudja, hogy előterjesztett formájában ellenkezik a megszületése óta Országgyűlés által elfogadott és ugyancsak a kormány által előterjesztett törvényjavaslatokkal, most már törvényekkel. (11.40) Következésképp jelen formájában ez teljes en alkalmatlan még csak a tárgyalásra is. Meg kell mondanom, hogy Schwartz Tibor igen tisztelt képviselőtársamnak, az MSZMP vezérszónokának (Közbeszólás: MSZP!) azt a kijelentését, hogy az Országgyűlés most élhet a törvényalkotás jogával, mélyen felháborít ónak érzem. Magyarán, ezzel a kormány, illetve a
