Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 31 (89. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SCHWARTZ TIBOR, az MSZP
3851 elemet tartalmazott, a nullszaldó megtartása igencsak kéts éges volt. Igen nagy mértékben vette figyelembe ez a variáció a bevételi oldalon a vagyonból származó bevételeket, különösen az Egészségbiztosítási Alap esetében, és ez a vagyonbevétel az alap pénzügyi pozícióját bizonytalanná tette, ugyanis időközben a va gyonjuttatás körül is fellángolt a vita, majd a megindított vagyonjuttatás, illetve annak elhúzódása még bizonytalanabbá teszi a költségvetésben szereplő ezen bevételi forrást. Nagy a valószínűsége annak, hogy 1995ben ez már nem érezteti a hatását. A má sik komoly bizonytalansági tényező a tb kintlevőségeinek nagysága, amely már eléri a 200 milliárd forintos nagyságot, és ez a kintlevőség hovatovább kezelhetetlenné teszi ezt a problémát. Az egyszeri behajtási kísérlet elmaradása, amit a parlament napirend jéről levettek - teljes joggal , változatlanul bizonytalanná teszi a kintlevőségek behajthatóságát, valamint az is, hogy nem alakult meg a behajtásra valamilyen szervezet, és a behajtások ösztönzésére szánt 400 millió forint sem elégséges összeg arra, hog y ez megvalósulhasson. Ennek megfelelően úgy tűnik, a kintlévőségek behajtásából származó tervezett 20,4 milliárd forintos bevétel irreális. Ez valószínűleg behajthatatlan ilyen nagyságban; különösen úgy, hogy nem látszanak az alapoknál a behajtás szigorít ását célzó intézkedések. A költségvetés bevételi főösszege 843,2 milliárd forint, a kiadásoké pedig 850,5 milliárd forint. A deficit elsősorban a nyugdíjágazatnál jelentkezik. Az Egészségbiztosítási Alapnál 197 milliárd forintot szánnak a gyógyítómegelőző szolgáltatások finanszírozására a korábbi költségvetés első variációjában. Az átdolgozott költségvetésben a kormány az egészségügyet is érintő szigorító intézkedések következtében kevesebb pénzt szán erre a célra. Ez 193 milliárd forint, ami 6 milliárd fo rintos szűkítést jelent. A gyógyszertámogatásokra 62,4 milliárd forintot, a táppénzek finanszírozására pedig 37 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés. Úgy tűnik, ezek az előirányzott összegek nehezen tarthatóak, hiszen a gyógyszerek esetében például be kellett volna kalkulálni a forintleértékelést, a vámpótlékot, az inflációt és a gyógyszerek árának emelkedését. Nehezen értékelhető még a március 1jén bevezetett új gyógyszertámogatási rendszernek a fogyasztási struktúrát megváltoztató hatása is. A tá ppénz vonatkozásában meg kell mondani azt, hogy a munkanélküliség és a foglalkoztatáspolitikai gondok miatt ez a betervezett összeg szintén nem reális, mivel ezeket a gondokat sok esetben táppénzzel oldják meg. Ha megvizsgáljuk ezt a két tételt - amely köz el 100 milliárd forint nagyságrendű összeget tesz ki , akkor azt látjuk, hogy a társadalombiztosítás mind a mai napig nem tett semmit annak érdekében, hogy javuljon a táppénzes fegyelem, hogy történjen valami a gyógyszerfelhasználás területén. Az eddig me gtett intézkedések az ellenőrzőhálózat kialakítására még nem hoztak semmilyen érdemi változtatást ezen téren, s nem is hozhattak, mivel ezt a munkát a tb mind a mai napig nem fejezte be. Ha csak 1 százalékot lehetne itt megtakarítani - bár valószínűleg it t több is megtakarítható , ez már 1 milliárd forintot jelentene. A táppénzesfelülvizsgálat kialakítása vagy valamilyen ösztönző érdekeltségi rendszer bevezetése anyagi és szakmai szempontok alapján feltétlenül sürgető feladat. Ha megvizsgáljuk a társadal ombiztosítás igazgatási költségeit, azok 1995ben is növekednek, és sokkal erőteljesebben, mint azt a járulékbevételek biztosítani tudják. A költségvetésből az sem látható világosan, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alapnál irodaházak vásárlására a "befektetések hozama"tartalékból két év alatt 3,5 milliárd forintot fordítanak. A költségvetési előirányzat nem tartalmazza a kereskedelmi banki finanszírozásra való pénzügyi áttérés pénzügyi feltételeit. E törvény elfogadása során ezen kérdés megoldása már akkor is ké tséges volt; viszont mindenképpen szabályozni kellene az alapoknak a költségvetési forgóalapokra való bejárási lehetőségét, illetve el kellene indulni a valós, önálló gazdálkodási feltételek megteremtése felé. Erre célzott miniszter úr is expozéjában. Mi n em leépíteni, hanem stabilizálni, rendbe tenni szeretnénk a társadalombiztosítás gazdálkodását, pénzügyi alapjait, és mindenképpen szilárd, jól működő jogi feltételeket szeretnénk ezeknek az alapoknak a működésénél. Ezt javítandó az Állami Számvevőszék hét pontban foglalja
