Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 30 (88. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
3816 Köszönöm. Megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki a vitában felszólalni? (Nem jelentkezik senki.) Tisztelt Országgyűlés! Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat nem érkezett, részletes vitára nem kerül sor. Az országgyűlési határozati javaslat elfogadásáról kell majd döntenünk. Kér dezem, vane ezzel kapcsolatban bárkinek észrevétele? (Senki nem jelentkezik.) Senki sem jelzett ilyet. Megkérdezem Lamperth Mónikát, kíváne most a vitában elhangzottakra válaszolni? (Nem.) Nem kíván. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom, a h atározathozatalra a jövő heti ülésünkön kerül sor. Napirenden kívüli felszólaló: ELNÖK (dr. Salamon László) : Tisztelt Országgyűlés! Most házszabályi értelemben napirend utáni , azonban naptá ri viszonyainkra tekintettel napirend előtti felszólalásra megadom a szót dr. Csapody Miklós képviselőtársunknak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából. DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, a jele nlegi Házszabály értelmében valóban csak az ön értelmezésében beszélhetek napirend előtt. Egyáltalában nem vagyok megsértve azért, mert ilyenkor kell beszélnem; ellenkezőleg, azoknak a képviselőtársaimnak, akik megtisztelnek - így lazán éjfél után - a figy elmükkel, külön is köszönöm ezt. Tartom annyira fontosnak a mondandómat, hogy annak ellenére, hogy erre a nem túl rokonszenves éjszakai órára esik, én azért elmondom. Az egy más kérdés, hogy mit gondolok arról a Házszabályról, amelyik kizárólag frakcióveze tőknek és helyetteseiknek teszi lehetővé a napirend előtti felszólalást, míg a szabadon választott képviselők józan ítélőképességére bízottan fontos ügyben nem szólhatnak az úgynevezett átlagképviselők napirend előtt, hanem a Házszabály értelmében pusztán a megnevezettek. Tisztelt Országgyűlés! Most az 50 éve létrejött és 11 évet élt kolozsvári Bolyai Tudományegyetemről kívánok megemlékezni, bár jól tudom, a türelem földjén, ahogy országát Iliescu elnök nevezi, a magyar egyetem '58as kivégzése óta ez egyál talában nincs napirenden. Arra kívánok emlékeztetni, hogy egy, a kényszerítő nemzetközi viszonyok hatására meghozott, de végül is meghozott rendkívül pozitív döntéssel, mivel Romániának akkor az eljövendő béketárgyalásokon bizonyítania kellett a magyar nem zeti közösség formális jogegyenlőségét és intézmények működését, ehhez azonban legfelsőbb döntés is kellett,- nos I. Mihály román király dekrétumával 1945. május 28án - vasárnap volt 50 éve - létrejött a Bolyai Tudományegyetem, mint hivatalosan elismert á llami egyetem. Elődjét 1872ben alapították, mégpedig nemcsak a magyar állam költségvetéséből, de az egész magyar társadalom áldozatkészségéből, Mikó Imrének, Erdély Széchenyijének és az Erdélyi Múzeumegyletnek szellemi és anyagi támogatásával. Ez az egyet em a kor Európájának színvonalára 1881 után került, amikor megépültek ma is működő klinikái, könyvtára, megkapta akkoriban modern fölszereléseit, műszereit és mindazt, ami valóban modern egyetemmé tette. Első, megszállás utáni kifosztása idején még Nicolea u Iorga is védelmébe vette, aki '19 tavaszán ezt írta: a jövő érdekében a kolozsvári egyetemnek a magyarok birtokában kell maradnia. 1940ben ÉszakErdély visszacsatolásakor az I. Ferdinánd nevét viselő román egyetem teljes fölszerelését magával vitte Nagy szebenbe, részben pedig Temesvárra.
