Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 30 (88. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - PÓDA JENŐ (MDF):
3806 Köszönöm. Azért, hogy teljes legyen a kép, körülbel ül 1516an vagyunk itt - csak azért, hogy senkivel ne történjék igazságtalanság. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Póda Jenő képviselő úrnak, a Magyar Demokrata Fórumból. Képviselő úr, ha már idejött, gondolom, senki nem kifogásolja, hogy innen mondja el a beszédet, mert az ülés során jelentkezettek a házbizottság megállapodása szerint egyébként a helyükről szoktak szólni, de jól van ez így. Tessék parancsolni! PÓDA JENŐ (MDF) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház... helyett: tisztel t Képviselőtársaim! Azt hiszem, kínos téma az 1995. évi pótköltségvetés, azon belül is az első honvédelmi pótköltségvetés tárgyalása. Nem azért kínos, mert 11 óra körül jár az idő, és nem azért kínos, mert ilyen kevesen vagyunk, és nem azért, mert a honvéd elmi tárca képviselői nincsenek itt, pedig jó lenne, ha itt lennének, hanem azért kínos, mert két és fél hónap alatt fejre állt az eredeti költségvetés, tehát az élet mutatta meg annak tarthatatlanságát. Kínos azért is, mert az már egy teljes évre szóló ja vaslat volt. Az új kormány nyugodt körülmények között fél évet dolgozhatott rajta, mégsem lett jó. Most is bebizonyosodott, hogy mennyire politikai jellegű volt a tavaly őszi pótköltségvetés, hiszen a most látványosan megbukó éves terv ennek bázisán készül t. S most itt van egy korrigáló javaslat, amely pár hét alatt állt össze! El lehetünk rá készülve, hogy kora ősszel már ezt fogja a kormány toldozni, foltozni. Nem lehet több bizalom ebben sem, hiszen nem egy új, rendszerezett elképzelésre épül rá a védelm i költségvetési rész, hiszen a honvédség helyzetét a kapkodó válságkezelés jellemzi. Nincs elfogadott haderőreform, miközben annak végrehajtása érdekes módon már folyik. Közalkalmazottak ezreit bocsátják el, miközben nincs rá parlamenti felhatalmazása a ho nvédelmi miniszternek. Megsérti a kormány és a Honvédelmi Minisztérium ezzel a honvédelmi törvény paragrafusait, miszerint a Honvédség létszámát a parlament állapítja meg. Hogyan lehet pontos, elfogadott létszámadatok nélkül honvédelmi költségvetést tervez ni? Így, ahogy itt van előttünk! Pár főszám kapcsán és a sarokban levő "mindösszesen" tétel erejéig beszélhetünk a civil kontrollról. Mindez olyannyira szembetűnő, hogy a diplomáciai szokásokkal ellentétben nyugati diplomaták is nyíltan, a sajtó képviselői előtt beszélnek róla. Ilyen költségvetési technikával semmi esélyünk a NATOba kerülni. Nemcsak a tartalmi rész, de a formai is kifogásolható. A parlamenti ellenőrzést lehetetlenné teszi, hiszen nem feladatokat, hanem szervezeteket támogat. Ki tudja ebből a költségvetésből kiolvasni, hogy mibe kerül egy NATOpartnerségi hadgyakorlat, vagy vehetünke tízezer géppisztolylőszerrel többet, vagy inkább a hajózók repülési idejét emelhetjük egy órával? Igen, egyébként pedig elvonás sújtja a honvédelmi kiadásokat , majdnem 1,6 milliárd forintot elvonnak kiadási oldalon a tárcától, miközben a pazarlás és a szorító hiány egyszerre van jelen. Igen, pazarlás is. Példaként elég csak a szegedi lőtér eladását említeni, ahol körülbelül 100 millió forintos kár érte a honvéd elmi költségvetést. Ekkor nemcsak a hiányzó forintok jelentenek problémákat, hiszen majd odaadják az adófizetők ezt a pénzt, hanem maga a felelőtlen gazdálkodás ténye; az, hogy ezek után hogyan fog Keleti miniszter úr odaállni a társadalom elé, és újabb fo rrásokat kérni a honvédelem számára, amire pedig nagy szükség lenne? A hiány pedig feszítő - aki járt mostanában laktanya környékén, az tudja. Keleti miniszter úr az utóbbi hetekben nagy külpolitikai offenzívába kezdett. NATOtaggá válásunkat támogatja az ellenzék is természetesen, de mintha a hazai gondokat mindez háttérbe szorítaná. Nem lehet egy romos hadsereggel NATOtaggá válni. A miniszter úrnak többet kellene itthon a meglevő források ésszerű elosztásával törődni, a magyar katonák gondjaival érdemben foglalkozni. Ez is a költségvetés honvédelmi fejezeteinek számaiból tűnik ki. Soha ilyen bizonytalanság nem volt a fegyveres testületeknél, mint most. Soha! Senki nem hiszi a miniszteri ígéretet, miszerint hivatásos katonákat nem fog elbocsátani. Senki ne m is hiheti általános honvédelmi létszámcsökkenés mellett, és akkor, amikor több tiszt van, mint tiszthelyettes, és a tábornoki kar létszáma töretlenül nő, mint egy banánköztársaság hadseregénél.
