Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 30 (88. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP):
3788 Néhány adat: a felsőoktatási kutatásból 34 millió; felzárkózás a z európai felsőoktatáshoz - Európába menetelünk a Bokroscsomaggal és a pótköltségvetéssel - 119 millió; Felsőoktatásfejlesztési Alap 120 millió; egyházi felsőoktatás 48,7 millió. Ez az összeg nem önmagában súlyos, hanem azzal a tevékenységgel együtt, ame lyet egyrészt az egyházi ingatlanok visszaadása körüli kormányzati törvénytelenségek mutatnak, másrészt azok, hogy a kormányzat intézkedései megpróbálják nagyon nehéz helyzetbe hozni az egyházakat. Nehezítik a kérdés európai normák szerinti rendezését az M KM demagóg megnyilatkozásai, amelyek azt akarják sugallni, hogy az egyházi iskolák az önkormányzati iskoláknál kedvezőbb helyzetben vannak. Szeretnék utalni a püspöki kar levelére, amelyben fehérenfeketén bizonyították, hogy itt csak egy - finoman fogalma zva - MKMcsúsztatásról van szó. A túljelentkezések azt mutatják, hogy az egyházi iskolák iránti társadalmi igény olyan nagy, hogy itt átmenetileg a pozitív diszkriminációra is szükség lenne. Végezetül a KDNP szerint az egyik legsúlyosabb tétel a tankönyvk iadástól megvonandó 536 millió forint. Ehhez a kormányprogramból csak egy idézet: "Csökkenteni igyekszik..." - tudniillik a kormány - "... az iskoláztatás növekvő költségeiből a családokra háruló részt, folyamatosan kiépítve a tankötelezettség végéig, ille tve megkezdett középfokú képzés befejezéséig a diákétkeztetés és a tankönyvellátás támogatásának rendszerét." Azt hiszem, az idézethez nem kell külön kommentár, igen tisztelt kormánypárti képviselőtársaim! Az égbe szökött tankönyvárakat már ma is sok csalá d képtelen megfizetni. Szakértőink véleménye szerint a tankönyvárak a kormány együttes intézkedései hatására rövid időn belül kétszeresére emelkedhetnek, míg a kormány által tervezett támogatás mértéke legfeljebb 20 százalékos lesz. Hogy is van ez? Adunk 2 0 százalékot és elveszünk 100at? A kérdés költői - nem a kormány szavai, hanem cselekedetei bizonyítják állításom igazát. További példák állításom igazolására: Az elmúlt négy évben a volt kormány oktatáspolitikájával szemben a legfőbb vád az volt, hogy ni ncs oktatáspolitikai koncepciója. A pótköltségvetés most látványosan bizonyítja, hogy a jelenlegi kormánynak viszont van, és ez a közoktatás erőteljes leépítése, nagyszámú pedagógus elküldése. A közoktatás finanszírozásának legnagyobb problémái közvetlenül nem is derülnek ki a BM és az MKM fejezeteinek megállapításaiból. Az intézményi problémák, pedagógusleépítések az önkormányzati költségvetésekből lennének kiolvashatók. Néhány további megjegyzés: A közoktatási törvény 129. §át a kormányzat figyelmen kívü l hagyta. Ez az adatszolgáltatásra és felmérésre, az építési szabványok elkészítésére vonatkozik. A nemzetiségi oktatás támogatása csökken. Ez nem segíti a szomszéd országokhoz fűződő kapcsolataink javítását. El kellene azt is dönteni, hogy akarjae a korm ányzat a cigány tanulók számára biztosítani a Gandhiiskola működését. Ha igen, a megvonás helyett teljes támogatásra lenne szükség. Az Országos Köznevelési Tanács tankönyv, tanterv, taneszköztanácsának feladata a tankönyvminősítések szakmai előkészítése . A megvonás tartalmi, szakmai kérdések rovására mehet. A tanulmányi versenyek támogatása teszi lehetővé azt, hogy a tehetséges tanulók az országos versenyeken részt vehessenek. A közlekedési költségek, a szállásköltségek emelkedése mellett a további megsz orítás lehetetlenné teszi az országos versenyek megszervezését. Egyszerűen nevetségesnek tűnik, hogy a tehetséggondozás tanulónként három forintot se érjen meg. Nagyon kis összeg megvonását jelenti ugyan, de meg kell említenünk, hogy a szakszolgálatok műkö dése teszi lehetővé a fogyatékosok megfelelő ellátását. Ha nem ismerik fel idejében a problémát, a gyerek fejlesztési esélyei csökkennek, és ez a társadalomnak fokozott költségeket okoz. A tandíjak bevezetésének, felhasználásának szabályozása nem készült e l. A Számvevőszék figyelmeztetése mellett hangsúlyozni kell azt is, hogy az egyes intézmények működését alapvetően