Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 20 (56. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP):
371 Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy egyetérte a házbizottság ajánlásá val. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a házbizottság napirendi javaslatát elfogadta. Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékes ítéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása . Az előterjes ztést T/288. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/288/17. számon kapták kézhez képviselőtársaim. A házbizottság ülésén létrejött megállapodásnak megfelelően először azoknak a képviselőknek adom meg a szót, akik már múlt heti ülésünkön írásban jelentke ztek. Megadom a szót először dr. Homoki Jánosnak, a Független Kisgazdapárt részéről, őt követi majd dr. Tímár György, a Független Kisgazdapárt részéről. DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarországon törvény í rja elő azt, hogy egy törvényjavaslatot hogyan kell előkészíteni, mik annak a feltételei. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 18. § (1) bekezdése ezzel kapcsolatban a következőképpen rendelkezik: "A jogszabály megalkotása előtt elemezni kell a szab ályozni kívánt társadalmigazdasági viszonyokat, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, az érdekösszeütközések feloldásának a lehetőségét, meg kell vizsgálni a szabályozás várható hatását és a végrehajtás feltételeit. Erről a jogalkotót táj ékoztatni kell." A törvény nem öncélúan írja elő ezt az eljárást. Amennyiben ezt az előkészítési menetrendet a törvényalkotó nem tartja be, akkor megalapozatlan, végrehajthatatlan törvények születhetnek, amelyek nemhogy előmozdítanák a szabályozni kívánt társadalmi viszonyokat, hanem zűrzavart és jogbizonytalanságot okozhatnak. A Független Kisgazdapárt elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a kormány betartottae az említett törvényi rendelkezéseket. A törvényjavaslathoz az előterjesztő miniszter indokolást köte les fűzni. Az úgynevezett általános indokolásnak éppen az a szerepe, hogy megvilágítsa az általános helyzetet. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a törvényjavaslathoz benyújtott általános indokolási rész egyáltalán nem tárta fel mélységében a reális tá rsadalmigazdasági viszonyokat s az állampolgári jogok és kötelezettségek érvényesülését, nem foglalkozik az elmúlt években az országban reálisan kialakult helyzettel. Komoly kérdésként merül fel számunkra, hogy vajon mi lehet ennek az oka. A Független Kis gazdapárt megítélése szerint ennek két oka lehet. Az egyik az, hogy a Pénzügyminisztérium nem ismeri az országban kialakult valós helyzetet. A másik, hogy ismeri a valós helyzetet, de jobbnak látja elhallgatni a parlament, az ország közvéleménye előtt, miv el elkerülhetővé teszi a következtetések levonásának, a hibák ismétlődése megelőzésének lehetőségét. A jogalkotási törvény 23. §a rögzíti: "A jogszabály tárgya szerint hatáskörrel rendelkező miniszter felelős a jogszabály előkészítéséért, így különösen az ért, hogy a tervezett megoldások alkalmasak legyenek a kitűzött cél elérésére." Ugyanakkor a 24. § kimondja, hogy "Az igazságügyminiszter felelős azért, hogy a jogszabály összhangban álljon más jogszabályokkal, és feleljen meg a jogalkotás szakmai követel ményeinek."
