Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 6 (52. szám) - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP):
37 Megköszönöm Szigeti György felszólalását. Soron következik Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. Őt követi majd Selmeczi Gabriella, a Fiatal Demokraták Szövetsége részéről. Egyidejű leg az elnöklést átadom Gál Zoltán elnök úrnak. (Az elnöki széket dr. Gál Zoltán foglalja el.) DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormány - saját programjától eltérően - ezzel a benyújtott törvényjavaslattal nem ad választ arra az alapkérdé sre, hogy mit kíván tenni a társadalombiztosítással akár hosszú, akár rövid távon. Állítólag létezett egy kiérlelt kormányprogram, és lassan két éve működnek a társadalombiztosítási alapok önkormányzatai, mégsem kap az Országgyűlés és a magyar társadalom o lyan fontos kérdésekre világos választ, mint hogy mit tervez a kormány a nyugdíjrendszerrel, hogyan viszonyul a nyugdíjkorhatárhoz, és meg kívánjae változtatni a betegbiztosítás keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat. Úgy tűnik, a kormány nem re ndelkezik kiérlelt koncepcióval a társadalombiztosításról, pedig enélkül sikeres gazdaságpolitikát sem tud folytatni. Ma egyfelől a járulékteher megnyomorítja a gazdálkodókat, ellehetetleníti a kisvállalkozásokat, megdrágítja a hazai termékeket, rontja ver senyképességünket a nemzetközi piacokon. Másfelől az állandóan deficittel küszködő alapok alacsony szinten tartják a nyújott szolgáltatásokat, megindítják újból a nyugdíjak relatív értékromlását, pénzügyi hiányukkal rontják az államháztartási mérleg egyens úlyát. Ezekre a rendkívül súlyos kérdésekre és kihívásokra az 1975. évi II. törvény módosítása adhatna választ, hisz' a társadalombiztosítás stratégiai problémáiról ennek keretében kell dönteni, vagy azokat egy új törvénnyel megalapozni. Sajnos ezekről a k érdésekről érdemben nincs szó az új törvényjavaslatban. A benyújtott törvényjavaslat zömmel technikai problémákat kezel. Részben olyan szükséges módosításokat hajt végre, melyeket az egy év alatt megváltozott társadalmi és gazdasági környezet, annak új jog szabályai kikényszerítenek, illetve melyek a halogató döntéseket kezelik. A járulékalap és a járulékmentesség benyújtott változatai nincsenek gazdasági hatásvizsgálattal megalapozva. Sem arra nem kapunk feleletet, hogy a tervezett változások milyen hatássa l lesznek az alapok pénzügyi helyzetére, sem arra, hogyan változnak hatásukra a jövedelemtulajdonosok pozíciói és az egész gazdaság helyzete. Ez az egész kérdés csak társadalompolitikai és gazdaságpolitikai dimenzióban kezelhető. Az 1. § (1) bekezdésében s zomorú üzenet van elrejtve. Az a szakmunkástanuló, aki nem részesül ösztöndíjban, munkabérben, a jövőben nem lesz biztosított. Ez ellentmond a magyar társadalombiztosítás alapvető hagyományainak. A bismarcki típusú betegbiztosítás, amire alapozva a magyar is megfogalmazódott a múlt század végén, először munkásbiztosítás volt, ahol a tanoncot egyenrangúan kezelték a szakmunkással. A tanoncot alkalmazó kötelezve volt inasa javára biztosítást kötni, melyet ellenőriztek is. (18.00) Ezzel a hagyomá nnyal szakít a javaslat. Míg az Antallkormány minden szakmunkástanulót biztosítottnak tekintett, a Hornkormány számol olyan szakmunkástanulóval is, aki nem lesz biztosított, és csak mint szociálisan rászorult vehetné igénybe a társadalombiztosítás egyes szolgáltatásait. Azt hiszem, ez nem lehet perspektíva a jövő szakmunkásai számára, akik szakmai életüket nem a szociálpolitika alanyaként akarják elkezdeni. A 2. § (1) bekezdésében a harmadik nap bevezetésével jogkiterjesztés történik, hogy aztán a (2) bek ezdésben a javaslat szinte minden jogot elvonjon. A munkaviszony megszűnését követő táppénz lehetősége a magyar munkásbiztosítás kiharcolt történelmi joga. Ha a biztosított olyan munkakörben helyezkedik el, ahol járulékolt jövedelme keletkezik, automatikus an - saját új biztosítási jogán - táppénzre jogosult. Ha pedig például munkanélkülivé válik - ami sajnos nem kivételes esemény , akkor nem fizet 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot, és akkor pont ebből a kivívott jogból
