Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 22 (85. szám) - Határozathozatal a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá az egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A Magyar Köztársaság 1995. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - TÓTH PÁL (MSZP):
3384 Tudniillik a magam részéről amúgy egyetértek a kormány stabil izációs programjával, és ennek megfelelően jogosnak vélem azt is, hogy a kormány a tisztelt Ház elé terjesztette ezt a pótköltségvetési javaslatot. A hozzászólásom - hozzátenném ehhez, amit mondtam - amolyan közelkép lenne, és a pótköltségvetésnek egyetlen mozzanatáról, néhány fejezeti kezelésű előirányzatáról szólna. Ezek az előirányzatok összességükben nem nagy pénzek, következésképpen azt is mondhatnánk, hogy nincs túlzott jelentőségük. Szerintem azonban van, hiszen olyan előirányzatokról van szó, amelye k a határon túli magyarság művelődési, kulturális és oktatási támogatására szolgálnak. A minap kezembe került Lábody úrnak, a HTMH elnökének egy nyilatkozata. Ebben az államtitkár úr elmondta azt, hogy az ilyen célú támogatás nem csökken, és a március 12é n elhatározott restrikciók nem érintik ezeket az összegeket. Nos, a határon túli magyarság támogatására szolgáló alapítványi és közalapítványi pénzeket valóban érintetlenül hagyta a pótköltségvetés, a művelődési tárcánál lévő néhány fejezeti kezelésű előir ányzatot azonban nem. Márpedig tudni kell, hogy a kultusztárcánál lévő ilyen célokat szolgáló előirányzatok együttesen a határon túli magyarság támogatására szolgáló teljes összeg közel 30 százalékát reprezentálják. Azt gondolom, ez elég jelentős ebben a t ételben. Nézzük a részleteket, amiért ezt a hozzászólást szerettem volna elmondani! Köztudott, hogy a Művelődési Minisztérium egyik főosztályánál mintegy öt, a költségvetési törvényben megjelenő fejezeti kezelésű előirányzat áll rendelkezésre ilyen célokra . Ezek a következők: Az első a határon túli könyvkiadás támogatása. Ez a keret olyan patinás kiadók, kiadóházak számára, mint amilyen a Fórum, a Madách vagy a Kriterion, a szó szoros értelmében a fizikai túlélést biztosítja. Másutt - például Kárpátalján - az önálló magyar nyelvű könyvkiadás megteremtését és megszilárdulását lenne hivatva biztosítani. Nos, az eredeti 81,6 millió forintos előirányzatot a pótköltségvetés mintegy 37 százalékkal csökkentette. 1994ben az akkor rendelkezésre álló előirányzatból, 71 millió forintból mintegy 245 kötet jelent meg, ami azt jelenti praktikusan, hogy egy könyv bekerülési költsége körülbelül 290300 ezer forint volt. Ez nagyságrendekkel kisebb, mint a magyarországi előállítási költség. Csak Erdélyben - tehát csak Erdélyb en! - száz ilyen könyv kiadására, megjelentetésére került sor, és ez 30 millió forintból történt! A másik ilyen előirányzat, amelyről szólnék, a szomszédos országok diákjainak a támogatása. Ebből a keretből közel kétezer nappali tagozatos főiskolás és egye temista, valamint középiskolás, posztgraduális képzésben részesülő és a környező országokban magyar nyelven tanuló diák egy- vagy kétszemeszteres részképzését támogatják. A művelődési tárca - egyetértésben a határon túli magyar szervezetek többségével - a jövőben nem kívánja támogatni ezt a tömeges magyarországi képzést. A kialakult és a megörökölt helyzet leépítése azonban - már csak az emberi jogok miatt is - humánusan, csak egy kimenő rendszerben oldható meg. Ez az előirányzat nem változott ugyan, tehát ugyanannyi, mint az elmúlt évben volt, de a stabilizációs program hatására keletkező költségnövekedés szélsőséges esetben akár félezernél is több határon túli magyar diák támogatásának beszüntetését eredményezheti. Úgy gondolom, nagyon fontos a következő f ejezet is, mely a határon túli magyar pedagógusok továbbképzésére szolgál. Aligha vitatható ennek a forrásnak a jelentősége. Ebből finanszírozódik a környező országok magyar iskoláinak módszertani segítése, a szülőföldön rendezendő tömeges szakpedagógusto vábbképzés, a Bolyai Akadémia és számos további igen fontos tevékenység finanszírozása is. Az a helyzet, hogy ez a keret egy év alatt mintegy 12 százalékkal csökkent. 85 millió forintról 74,5 millió forintra csökkent az előirányzat, így elsősorban a magyar országi és a szülőföldön történő képzéseken, továbbképzéseken való részvételtől fosztja meg a határon túli magyar pedagógusokat és más szakembereket. Például nem támogatható úgy, ahogy igazán szeretnénk, a vendégtanárprogram és így tovább.