Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 22 (85. szám) - Határozathozatal a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá az egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A Magyar Köztársaság 1995. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
3382 biztonságának a megoldására, és ezért polgármesterek vagy általában a körzet tűzoltói munkáját irányító képviselőtestületek kerüljenek nehéz helyzetbe. Szeretnék még arról is szólni, amit nem a pótköltségvetés kapcsán kifogásolok, csak ott tartom szükségesnek, hogy nyilvánosságra hozzam. Én azok közé tartozom, akik az olimpiai bizottságban is - Nádori professzor úrra l együtt, de a belügyminiszter úrral, mint a sport felügyelő miniszterével együtt , mindig a sport érdekében is szoktunk szólni. A pótköltségvetésben látható, hogy az olimpiai mozgalom támogatására, egyes kiemelt egyesületek támogatására és a diáksportra milyen összegeket kíván szánni a Magyar Köztársaság pótköltségvetése. Kifogásolom - a pótköltségvetésnél azonban módosító javaslatot nem teszek - , hogy olyan kiemelt fővárosi sportegyesületek támogatása minisztériumi fejezetben jelenjen meg, ennél célszer űbbnek tartanám, hogyha ezek az OTSH fejezetében vagy egy sporthoz kiemelten értő, a vidék sportjának érdekeit is figyelembe vevő, az olimpiai, világbajnoki és egyéb fontos sportcélokat, nem utolsósorban - talán elsősorban kellett volna megemlítenem - az e gyetemes magyar sport utánpótlásnevelési érdekeit is jobban figyelembe vevő módon határoznák meg a költségvetés reformjánál, az államháztartás reformjánál a sportcélokra juttatott összeget. Azok közé a sportemberek közé tartozom, akik még a labdarúgást is sportnak tartják, de kifogásolom azt, hogy olyan összegek szerepeljenek - 140 milliós nagyságrendben - az UTE támogatásánál, az FM kiemelt létesítményeinél - több mint 100 millió forintos, közel 200 millió forintos kiadással , vagy a Honvédelmi Minisztér ium tételeinél, amelyek nincsenek arányban az utánpótlásnevelési és diáksportra szánt 109 millió forinttal, amelyek nincsenek kapcsolatban, nincsenek arányban a Magyar Olimpiai Bizottság és az Atlantára készülő magyar olimpiai mozgalom 148 milliós támogat ásával. Célszerűbbnek tartanám az államháztartás reformjánál ezeket a pénzeket nem elveszejteni az egyetemes magyar sport kárára, hanem például az OTSH összegénél vagy más területeken - egy grémiumhoz eljuttatott költségvetésben meghatározott összeggel - m egtartani a magyar sport számára, de egyáltalán nem négyöt kiemelt sportegyesület számára biztosítani. És ezt nem vidéki sportemberként mondom, nem úgy mondom, hogy az legyen erre a reagálás, hogy akkor a minisztériumok nem tervezik be ezt a költségvetésü kbe. De ha ez a magyar költségvetésben szerepel, akkor fontosnak tartom, hogy minden szempontból olyan sportcélú támogatásokra kerüljön sor, amelyekből mások is részesedhetnek, és ne csak az intézmények fenntartásán és működtetésén, valamint az olimpikonok on és a világversenyekre itt készülő embereken keresztül jusson ez vissza az egyetemes magyar sport számára. Szót emeltem már több alkalommal amellett is, hogy a költségvetésben szereplő - és a pótköltségvetésben is megmaradt - fővárosi tömegközlekedés 2,3 milliárdos támogatása ne csak a fővárosra vonatkozzék, hanem azon vidéki nagyvárosokra is, amelyek ezzel küszködnek. Itt hadd említsem csak Debrecennek, hadd említsem Szegednek, Miskolcnak, de a kisebb középvárosoknak is a közlekedési gondjait - lehessen ebből másnak is pályáznia. Az önkormányzatok szociális támogatása mintegy hatmilliárddal nő. Ez a pótköltségvetésnek egy nagyon szép eredménye. Szeretném azonban elmondani, hogy ezen hatmilliárdhoz legalább másfélszerké tszer annyi - egyesek szerint lehet, hogy akár háromszor annyi - feladat kapcsolódik, városától függően, a munkanélküliségi és foglalkoztatási gondoktól függően. Azok az önkormányzatok, amelyek nem tartalékolnak elegendő összeget - általános tartalékaik va gy céltartalékaik között - a szociális célú támogatásokra, vagy hitelfelvétellel vagy újabb pótköltségvetéssel tudnak majd az év során úrrá lenni gondjaikon. A hatmilliárd mellett meg kell említsem a munkanélküliek 11 milliárdos jövedelempótló támogatásána k 1,5 milliárdos csökkenését is. Ez olyan térségekben, ahol a munkanélküliek száma fokozatosan nő, ahol a két éven túli munkanélküliek jövedelempótló támogatásának a megszűnését immár törvénybe fogják iktatni, súlyos helyzetet idéz elő. Jobbnak tartjuk a f okozatosság elvét, és jobbnak tartjuk az önkormányzatok lehetőségeit a szociális célú hozzájárulások tekintetében e törvényen túlmenően is úgy értelmezni és úgy magyarázni, hogy az önkormányzatoknak fel kell
