Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 17 (84. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (MDF):
3338 a) a megbetegedések azonosításához, gyógykezeléshez és rehabilitációhoz szükséges..." - nem fogom tovább idézni. A törvényszöveg a továbbiakban is egészségügyi kérdésekkel kapcsolatos; a b) pontban a bőr , nemi , tüdőbetegek gondozásáról, alkohológiai és pszichiátriai betegek gondozásáról beszél, a c) pontban pedig járóbetegszakellátásról. Ehhez képest a módosító javaslat indokolása a következ őképpen indul: "az Ipari Műszaki Fejlesztésért Alapítványt az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium alapította 1990 végén. Az alapítvány tőkéjét az IKM, a KMÜFA a visszatérítésekből biztosította többszöri juttatással mintegy 1000 millió forint összegben, megs zegve az 1991. évi CI. törvényt." Utána részletezi az alapítvánnyal kapcsolatos kérdéseket. Tényleg, időkímélésből nem olvasom föl. De nyilvánvaló, hogy a szöveg nincs harmóniában az egészségügyi intézményekkel. Tovább is idézek néhány mondatot belőle, hog y ez teljesen egyértelmű legyen: "Az alapítványnál jelenleg is 800 millió forintos tőke van felhalmozva, mely jelenleg bankokban hever, az alapítványnak kamatozva, de nem segítve az alapítványi célok megvalósítását. Javasoljuk, hogy ezt a 800 millió forint os tőkét, melynek a műszaki fejlődést kellett volna szolgálnia, használja fel úgy a kormány, hogy annak bevonásával a felsőoktatási tandíj bevezetését ne valósítsa meg, mely utóbb 1000 millió forintra becsült bevételét az alapítványi tőke fedezné." Nem fol ytatom, tisztelt Országgyűlés. A két szöveg egybevetésével nyilvánvaló, hogy ezek között semmiféle tartalmi kapcsolat nem állapítható meg. Feltételezhető, hogy Sándorffy Ottó képviselő úr a 123. § indoklásaként a felsőoktatási tandíj bevezetése ellen vezet ett elő egy terjedelmes érvrendszert, melynek helyességével most nem kívánok foglalkozni, egyébként is túlvagyunk már a részletes vita eme részén. Mindenesetre meg kell állapítanunk, hogy ez az indoklás nyilvánvalóan az elmondottakból következően nem támas zthatja alá a 123. § elhagyására irányuló indítványt. A bizottságok egyébként nem is támogatták a javaslatot. Ez azonban - mármint hogy az indoklás az elhagyásra irányuló javaslatot, azaz a módosító indítvány rendelkező részében foglaltakat nem támasztja a lá - önmagában még nem indokolja, hogy ezt a 123. §t részben vagy egészben ne lenne indokolt elhagyni. Ennek a megjegyzésnek a jegyében térek át Surján László képviselőtársamnak a T/817/115. szám alatti módosító indítványának értékelésére. Meg kell jegyez nem, hogy Surján képviselő úr indítványával csak, úgymond, végszükség esetén - ezt tessenek idézőjelben érteni - tudok egyetérteni. A helyes megoldás ugyanis valóban az lenne, ha az eredeti törvény 132. §ának új (4) bekezdésében megvalósítani szándékozott rendezés helyében a régi, azaz a most hatályos maradna meg. Miről van ugyanis szó? A jelenlegi rendezés a helyi önkormányzat feladatává teszi a helyi egészségügyi alapellátás biztosítását, és ennek a feladatnak az önkormányzatnak akkor is meg kell felelni e, ha a társadalombiztosítás forrásából történő finanszírozás eme ellátás teljes költségeit nem fedezné. Ez a rendezés, ami a mostani helyzetre is irányadó, biztosítékul szolgál a helyi lakosság egészségügyi ellátása megvalósításául, legalábbis a törvényes rendelkezés szintjén. A kormány javaslata ezt a rendelkezést akként kívánja megváltoztatni, hogy az önkormányzatok gondoskodási kötelezettségét a társadalombiztosítás finanszírozásának mértékére szállítaná le. Ez lehet, hogy - ebből eredően vagy ennek fol ytán - levegőhöz juttatná az önkormányzatokat, azonban nagy áron. Ennek érdekében feladná a helyi lakosság egészségügyi ellátásának biztosítását. Az már csak a közigazgatási jog esztétikai ficama lenne, hogy ezáltal az önkormányzatok valójában megszűnnének az egészségügyi intézetek működtetői lenni, vagyis lényegében az önkormányzati törvény az egészségügyi ellátás tekintetében, kötelezettsége tekintetében kiüresedne. Természetesen a lényeg nem ennek a kérdésnek a közigazgatási jogi aspektusa, hanem az, hog y a kormány javaslata következtében összeomlással, ellehetetlenüléssel fenyegetne az egészségügyi ellátás érintett intézményrendszere. Surján László képviselőtársunk módosító indítványa ehhez képest, úgymond, a "kármentés" célját szolgálta, erről ő is besz élt, amikor több helyen lévő javaslatát indokolta a vita során. Ez a
