Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 17 (84. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF):
3321 szab meg, amelyn ek alkotmányosságát a tárgyalási napunk folyamán már többször is megkérdőjelezték. Ezek az első megközelítésben pénzügyi szempontból talán magyarázható, bár mindenképpen túlzott és az önkormányzatiság elveit sértő intézkedések - utalok arra, hogy bármilyen tárgyú zárt ülésen részt vehet, vagy hogy rendkívüli testületi ülést összehívhat - kérdése fölveti azt, hogy mi az a háttér, amelybe ezek beleilleszkednek. Tavaly október 25én a tisztelt Ház módosította a helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási re ndszeréről szóló módosított 1992. évi LXXXIX. számú törvényt. Már akkor látszott az elv: szegényektől elvenni, nagyobbaknak adni, és azokat ily módon pórázon tartani. Az önkormányzatok önálló mérlegelési jogának megkurtítása felfogásunk szerint egyértelműe n alkotmánysértő, mivel - s erre utalás is történt már - az alkotmány 44/A § (1) bekezdése a helyi képviselőtestület önálló szabályozási és igazgatási jogosítványát fogalmazza meg, melyet csupán a törvényesség korlátozhat. Tulajdonosként gazdálkodva a fel adatok ellátásához saját bevételre és feladatarányos állami támogatásra jogosult. Az önkormányzati törvény 1. § (4) bekezdése szerint önként vállalt feladatok megoldása nem veszélyeztetheti a kötelezők ellátását - ez korlátozás ilyen értelemben , egyébkén t azonban szabad döntése van az önkormányzatnak afelől, hogy milyen arányban fordítja pénzét önkormányzati, államigazgatási és közszolgálati szolgáltatási feladatai ellátására. Az önkormányzati törvényt azonban megváltoztatta a kormánytöbbség, eltörölte a köztársasági megbízotti intézményt, és megyei szinten a közigazgatási hivatalok, mint a Belügyminisztérium területi szervei léptek helyébe. Ezt egybevéve az alanyi jogosultság tényleges megszüntetésével a címzett- és céltámogatások esetében azt jelenti, ho gy ezzel elindultunk a közigazgatás megyei tanácsok irányába történő facsarásának útján. Már az önkormányzati törvény őszi vitájakor látható volt, hogy az új címzett és céltámogatási előírások tervezhetetlenné tehetik az áthúzódó beruházásokat. Most az elő relátás lehetősége és a Pénzügyminisztériumtól, vagyis a kormánytól való függés tovább nőtt a támogatások részbeni visszatartásának, annak a bizonyos, sokszor emlegetett 20 százaléknyi visszafogás lehetőségének a javaslatával. (Az elnöki széket dr. Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) De ide tartozik a fenyegető hangsúlyú kormányzati panasz is. Mégpedig arra gondolok, hogy az önkormányzatok rosszul gazdálkodnak, felelőtlenek és ezért ellehetetlenülnek. A néhány ilyen önkormányzat így vált hi vatkozási alappá. Hiszen a menet közben változó szabályok - különösen, ha más elvekre kezdenek épülni - egészen más gazdálkodást igényelnek. A címzett- és céltámogatások előző rendszere beruházást ösztönzött, és természetesen járt a helyi áldozatkészség ig énybevételével is. Most viszont több száz, feladatait ellátni képtelenné váló önkormányzat a beharangozott önkormányzati csődtörvénynek néz elébe, miközben gyűlnek az olyan feladatok, amikkel nem jár együtt az anyagi alap megteremtése, ilyen volt például a tűzoltóságok átvételének kérdése. Ezért hivatkoztam már tavaly szeptemberben az önkormányzati törvény vitája kapcsán az önkormányzatok önálló mérlegelési jogának fenntartása mellett. Akkor még a későbbi megszorítások nem látszottak, de a személyi jövedele madó helyben maradó részarányának megváltoztatása kapcsán a kicsiny önkormányzatok hátrányosabbá váló helyzetére, azt hiszem, joggal utalhattam. A hitelfelvételek megszorítása, a címzett- és céltámogatások csökkentése, az igazgatási létszám csökkentése, a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörének szűkítése közvetlenül sújtja az önkormányzatokat, hiszen az ellátás biztosítása eddig is igényelte helyi erőforrások bevonását, csökkenti a 24 órás egészségügyi ellátási szükséglet és a tb fedezte munkaidőre es ő összeg között meglevő feszültséget - amit egyszer már említettem a Házban , akkor érthető, hogy joggal tartom fontosnak Surján László képviselő úr 295. ajánlási számú módosítását, ahol a finanszírozást érvényes, az Országos Egészségügyi Pénztárral kötöt t meglevő szerződéshez köti.
