Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 17 (84. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. DOBOS KRISZTINA (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KÓNYA IMRE (MDF):
3313 tudomásom szerint eddig is korlátozhatta, kétharmados törvény. Tudniillik az alkotmány érte lmében a helyi önkormányzatokra vonatkozó törvény meghozatalához kétharmados törvény szükséges, továbbá az önkormányzati alapjogok korlátozásához is kétharmados törvény szükséges. Úgy gondolom, nem kétséges, hogy az önkormányzatok gazdasági, pénzügyi önáll ósága önkormányzati alapjog. A gazdasági, pénzügyi önállóság kiterjed arra is, hogy az önkormányzat mint tulajdonos kötelezettséget vállalhat. Ha a kötelezettségvállalást korlátozzuk, akkor ezzel egy önkormányzati alapjogot, nevezetesen a gazdasági, pénzüg yi önállóságra vonatkozó alapjogot korlátozzuk, amire lehetőséget ad az alkotmány, de kizárólag kétharmados törvényben. Viszont e nélkül a rendelkezés nélkül is fennáll ez a lehetősége a tisztelt Országgyűlésnek, hogy kétharmados törvényben az önkormányzat i alapjogok kategóriájába tartozó kötelezettségvállalást is korlátozza. Kérdezem akkor, hogy miért ez a törvényi rendelkezés? Ezt megkérdeztem az önkormányzati bizottsági ülésen is, és a kormány képviselője azt mondta, hogy ez nem egy fölösleges rendelkezé s, mert ha ezt meghozzuk, ettől kezdve majdan konkrétan egy egyszerű szótöbbséggel meghozandó törvényben is korlátozható az önkormányzatok kötelezettségvállalása. Úgy gondolom, hogy az alkotmányos rendelkezést ilyen módszerrel kijátszani semmiképpen nem le het. Ezért támogatom Dobos Krisztina képviselőtársamnak azt a javaslatát, hogy maradjon el ez a rendelkezés, mint fölösleges rendelkezés. Amennyiben viszont a kormány úgy értékeli, hogy mégiscsak kell egy megerősítő rendelkezés, hogy a kötelezettségvállalá s korlátozását törvényben lehet meghatározni a továbbiakban, akkor mindenképpen oda kell írni, hogy a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmad részének szavazatával meghozott törvénnyel korlátozható az önkormányzati kötelezettségvállalás, és akkor ez a rendelkezés - bár meggyőződésem szerint fölösleges rendelkezés, de - az alkotmánnyal mindenképpen összhangban lesz. Én ilyen értelemben terjesztettem elő módosító indítványt. Úgy gondolom, ez a kérdés elég egyértelműen eldönthető. Az önkormányzatokra von atkozó további megszorító jellegű rendelkezések meggyőződésem szerint, ha nem is ennyire közvetlenül, de közvetetten szintén ellenkeznek az alkotmánnyal. Miért mondom ezt? Az egyik alapvető alkotmányos intézményünk, amit az elmúlt időszakban létrehoztunk, az önkormányzati rendszer. Az önkormányzati rendszer teljesen eltérő a korábbi tanácsrendszertől. Ez egy abszolút független, az állami szervektől, az állami szervek intézményrendszerétől független és autonóm szerveződési rendszer. Azt mondja az alkotmány, hogy az önkormányzatok önállóan és demokratikusan intézik a választópolgárok közösségét érintő úgynevezett helyi közügyeket, tehát önállóan és demokratikusan, illetőleg a lakosság érdekében önállóan gyakorolják a helyi közhatalmat. Nos, tisztelt képviselőt ársaim, az önállóság, az önkormányzati autonómia alkotmányos alapintézmény. (3.10) Ennek az önállóságnak az érintése egy bizonyos határon túl mindenképpen az alkotmányt sérti. Nyilvánvaló, hogy az államháztartás egészének rendszerébe beletartozik az önkorm ányzati rendszer is. Nyilvánvaló, hogy az önkormányzatok költségvetésüknek több mint 50 százalékát - 5570 százalékát - állami központi támogatásból fedezik. Ilyen vonatkozásban az önkormányzatok mindenképpen a központi állami költségvetés köldökzsinórján függenek. Azonban abban a pillanatban, ahogy az állami támogatást a parlament megítélte, az önkormányzathoz kerül ez a pénz és az önkormányzat önállóan gazdálkodhat ezzel. Ebbe belenyúlni nem lehet. Nem úgy működik ez, hogy ha problémája van a költségvetés nek, likviditási zavarok vannak, akkor belenyúlok az önkormányzat költségvetésébe és visszaveszem azt, amit egyszer a parlament már megítélt. Ez így nem működhet. Ha nekem likviditási problémáim vannak, nyilván nem nyúlhatok bele a képviselőtársam zsebébe, csak ha megbeszélem vele és korrekt megállapodást kötök vele, és kölcsön veszem a pénzét. Ha ő kölcsön adja, akkor én elvehetem tőle. De nem úgy van ez a dolog, hogy az állami támogatást egyszer a parlament megítélte, akkor vissza is veheti, ha utóbb az á llamnak gondjai vannak.
