Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 17 (84. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - DR. DOBOS KRISZTINA (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz):
3302 semmilyen középfokú intézményben. Nem kapunk jobb adatokat akkor sem, ha a középfokú intézménye kből lemorzsolódók arányát tekintjük, 34 százalék az érettségit nyújtó középiskolai képzésből a lemorzsolódók aránya, és bizony 25 százalékos a szakmunkástanulók aránya, akik félbehagyják a tanulmányaikat, azaz nem fejezik be. Ha ezekhez a szomorú számokh oz hozzáadjuk még azoknak a számát is, akik leérettségiznek ugyan, de nem tudnak részt venni sem a felsőoktatási intézmények működésében, sem a felsőfokú szakképzésben, és nem is helyezkednek el, akkor egy igen riasztó adatot kapunk, mégpedig azt, hogy egy évben a különböző életkorú gyerekek, fiatalok egyharmada, egészen pontosan 32 százaléka úgy lép ki a közoktatási rendszerből, hogy semmilyen a munkaerőpiacon értékesíthető végzettséget nem szerzett a közoktatási rendszerben. Ha nem gyerekekről, nem fiatal okról lenne szó, akkor azt mondhatnánk, hogy ez a hatalmas rendszer, Magyarország legnagyobb iparága, közel egyharmados selejttel dolgozik. Ezen a drámai állapoton nem tudott változtatni a közoktatás, '86hoz képest fokozatosan az elmúlt nyolc évben valóba n 300 ezerrel kevesebb fiatal volt. Miért nem? Azért, mert nem elég pusztán a mennyiségi csökkenés, a kapacitásfelesleg, ahhoz bizony jelentős erőforrások kellettek volna az elmúlt években is, hogy ezt a mennyiségi lehetőséget egy minőségi változássá, egy minőségi ugrássá tudják átalakítani. Mire lett volna szükség? A pedagógusképzésre, a pedagógus továbbképzésre, illetve egy nagyon aktív pedagógiai paradigmaváltásra a közoktatás területén, hogy ezt a demográfiai csökkenés által felkínált lehetőséget valódi tartalmi megújításra, ha úgy tetszik, a mai kormány szóhasználatával élve tartalmi modernizációra is ki tudja használni a közoktatás egész intézményrendszere. Ez nem történt meg. De ebből nem következik az, hogy végképp le kell mondani erről a lehetőségrő l, azaz ki kell vonni a demográfiai csökkenéssel felszabaduló kapacitáskínálta forrásokat a közoktatási intézményrendszerből, amit most kíván a kormány megtenni, amit elősegít a közalkalmazotti törvény itt szereplő és az általunk 261. pontban kifogásolt mó dosítása. Ebből nem következik, hogy végre kell hajtani a közoktatási törvénynek olyan irányú módosítását, amire a kormány vázolt programjában törekszik. Pont az ellenkezőjére van szükség. Forrásokat biztosítani arra, hogy ezt a minőségi ugrást megtehessük ebben a felszabaduló, kapacitáskínálta mennyiségi szakaszban is. Azonban a kormány ebben az irányba semmilyen lépést nem tett. Hiszen ha megnézzük a '95ös, '96os beszámolót a közoktatás fejlesztésére szánt pénzek felhasználásáról, illetve a '95re vona tkozó terveket, akkor azt látjuk, hogy ezt a közel 300 millió forintos összeget sok mindenre fel kívánja használni a kormány, de legkevésbé a pedagógusképzést, illetve a továbbképzést kívánja ebből szolgálni. Hiszen ebből a több mint 300 millió forintból ö sszesen 1,8 millió forintot szán a pedagógusképzés és továbbképzés támogatására. Tehát nem kívánja ezt a politikát, ezt a kínálkozó lehetőséget kihasználni, ami a helyzetből adódik. Mindezen sajnos nem segít az, ha a minisztérium olyan közleményekkel próbá lja megnyugtatni a közoktatási intézményeket, amilyeneket a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közlönye tegnap hozott nyilvánosságra az '95/96os tanév előkészítésének néhány kérdéséről. (2.10) Ebben arra hívja fel mind az önkormányzatok vezetőinek, mi nd pedig az intézmények vezetőinek a figyelmét - csak a tartalmát mondom, nem kívánom felolvasni, nem rabolom ezzel senki idejét , hogy mindenféle híresztelésekkel szemben, a minisztérium nem tervezi a pedagóguslétszám csökkentését; mindenféle híresztelés ekkel szemben, a minisztérium nem tervezi a pedagógusok kötelező óraszámának a növelését; mindenféle híresztelésekkel szemben, a minisztérium vagy a kormány nem kíván radikális létszámleépítést ezen a területen. A baj csupán az, hogy ezt a levelet, a minis ztérium - Fodor Gábor minisztériumának - közleményét megelőzte ugyanezen kormány egy másik tárcájának, a Belügyminisztériumnak Kuncze Gábor által aláírt körlevele, aminek a tartalmát lassan már valamennyi önkormányzati képviselő és valamennyi polgármester kívülről tudja. Ez megfelel a kormány március 12én hozott, a 22es közlönyben megjelent döntésének, mely szerint a
