Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 17 (84. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP):
3297 (1.40) A többi elfelejtődött. É s itt vissza kell hogy utaljak a kormányzati intézkedésekre. Amikor az előző kormányzat elhalasztotta a tandíjak bevezetését... (Közbeszólás balról: Ez a kormányzat!) Már úgy értem, hogy a jelenlegi kormányzat előző évi intézkedéseiben. Elnézést kérek, val óban rosszul mondtam, kedves képviselőtársamnak teljesen igaza van. Tehát a jelenlegi kormányzat előző intézkedésével elhalasztotta a tandíjat 1996ra. De azt is sugallta - és a dolog lényege ez , hogy talán örökre elhalasztják, talán be sem vezetik, mert Európában olyan tendenciák vannak, amely tendenciák azt követik, hogy a tandíjat nem kell bevezetni. Ebben megnyugodtak az egyetemisták, megnyugodtak az egyetemi oktatók. Megnyugodtak azok a diákok, akikre szintén kell, hogy utaljak egy szegedi felmérés k érdéskörében. A szegedi felmérés azt mutatja, hogy a tandíjbevezetés kapcsán a diákság körülbelül 12 százaléka fog kimaradni az egyetemről. Nem tudom, ezt mennyiben szabad felvállalni, hogy a jelenlegi diákok 12 százaléka kimaradjon. És még hányan meg sem merik ezek után próbálni az egyetemi felvételt. Holott benne van a kormányprogramban az is, hogy bővíteni kell a diákság, illetve az egyetemi hallgatók létszámát. Visszatérve erre a kérdéskörre: várható, hogy mintegy 12 százalék kimarad. További súlyos szá zalékok jutnak nagyon nehéz helyzetbe: pluszmunkát kell vállalniuk, éjjel kell dolgozniuk. Most meg tudom őket érteni, mert ebben a szép hajnali órában, amikor itt beszélgetünk, gondolják el, hogy ilyen időszakban például vagont lapátolni vagy bármi más ha sonló, és utána másnap előadásokra, órákra menni, ez rendkívül megnehezíti az egyetemi diploma megszerzését. Ennyit a tandíjról. Most ezek után semmi sem lesz: sem kompenzációs mechanizmus, sem hitelrendszer. Nem lesz kidolgozva a feltételrendszer, csak ma rad a tandíj, amely pénzügyi szempontokat fog érvényesíteni. A mai napig nem kaptam biztosítékot arra, pedig tettem föl ilyen kérdést, hogy vállaljae a Pénzügyminisztérium. Mert hiába teszem föl a Művelődési Minisztériumnak azt, hogy tudjae vállalni, hog y ez ott marad az egyetemeknél. Itt már valóban csak a Pénzügyminisztériumban bízhatunk, a Pénzügyminisztérium pedig keményen el fogja vonni ezeket a pénzeket, azt hiszem. Visszatérve: kérem a Pénzügyminisztériumot, hogy ha bevezetik ezt a tandíjat, akkor legalább mindenképpen a felsőoktatás fejlesztésére próbálják fordítani. Maradjon ott, ne vonja el a költségvetés. Még egyszer hangsúlyozom: nem kaptam választ arra, hogy akár csak egy bizonyos részlete is ott maradna az egyetemeknél. Javaslatunknak ez is e gy nagyon lényeges eleme, hogy az egész tervezett tandíjbevétel ott maradjon az egyetemeknél az utolsó fillérig, ne pedig a költségvetés lyukainak a betömködését jelentse. Ez egy nagyon fontos kérdés. Én azt hiszem, ezek után talán már nem is venném el tov ább az időt kedves képviselőtársaimtól, de jó néven venném, ha egyrészt választ kapnék a Pénzügyminisztérium képviselőjétől két percben, és a Művelődési Minisztérium képviselőjétől is kaphatnék arra választ egy másik kétpercesben, mivel akkor még az államt itkár úr nem volt a művelődésügyben, amikor én ezt a kérdést feltettem, ezért sokkal keményebben, sokkal határozottabban tud a felsőoktatás és a tudományos kutatás érdekében harcolni. A másik oldalon pedig az a kérésem lenne, hogy valóban adjon biztosítéko t arra a Pénzügyminisztérium, hogy ezzel nem a költségvetés lyukait fogják betömködni, hanem a felsőoktatás fejlesztésére fordítják. Természetesen lenne még egy javaslatom is kedves képviselőtársaim számára. Az, hogy az általam ismertetett módosító javasla tokat kérem, hogy szavazzák meg. Külön kiemelném az előbb említett módosító javaslatunkat, amelyben azt javasoljuk, hogy 1996. szeptember 1jével vezessék be a tandíjat. Ez a bevezetés úgy tudom, az előző kormányzati döntéssel is egybeesik. Ez talán nem fo g olyan nagy nehézséget okozni. Ez alatt az idő alatt természetesen meglesz a lehetőségük arra is, hogy azt a feltételrendszert, azt a komolyan kidolgozott feltételrendszert ki tudja dolgozni a művelődési kormányzat. Ehhez ígérem, személyemben is megígérem , hogy interpellációimmal, kérdéseimmel,
