Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 17 (84. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
3271 gazdaságpolitika egyúttal politika mindenképpen, egy nagyon nagy társadalombiztosítási átalakítás, amely a társadalombiztosítás, illetőleg a mostani szereplők érdekeit s zámos ponton sérti. (23.20) Csak akkor megvalósítható, ha a kormány ehhez a kérdéshez kellő hitelességgel tud hozzálátni. A Bokroscsomagnak például ezt a részt illető módosítása ezt a hitelességet kérdőjelezi meg. Hiszen nyilvánvaló, hogy önök is úgy látj ák, nem ez az irány lehet az, amely a társadalombiztosítás átalakítását szolgálja. Ugyanakkor nem érthető, ha valóban foglalkoznak az államháztartás reformjával, akkor miért élik fel a saját politikai tőkéjüket ilyen módosításokkal. Én persze értem az álla mháztartás egyenlegének fontosságát. Meg is értem és mindig is támogatom azokat az elképzeléseket, amelyek az államháztartást alágazati szempontból is megpróbálják egyensúlyba hozni és a helyzetüket stabilizálni. Ezzel együtt, pontosan ezért súlyos problém ának tartom az ilyen jellegű módosításokat. Én komolyan gondolom, hogy nem kellene az önök politikai tőkéjét ilyen ügyekkel felélni. Ilyen módosítások után nehezen lehet ugyanis azt kérni például a társadalombiztosítási szereplőktől, hogy egyébként a leend ő társadalombiztosítási reformhoz úgy álljanak hozzá, hogy komolyan vegyék a kormánynak vélhetőleg azt a szándékát, hogy hosszú, átfogó, stabil rendszert próbál kialakítani. Éppen ezért a 79. § elfogadása az én megítélésem szerint nem lehetséges. Selmeczi Gabriella képviselőtársam, aki a 79. § elhagyását javasolja, pontosan e megfontolásokat ajánlotta az önök figyelmébe. Azt hiszem, érdemes azon elgondolkodni, hogy csipcsup - természetesen idézőjelbe téve a csipcsupot, hiszen ez jelentős bevételt j elenthet a társadalombiztosításnak, mégis az egész reform szempontjából nem a legjelentősebb - lépések alkalmasak arra, hogy az önök politikai tőkéjét a későbbi átalakításhoz feléljék. Vajon érdemese ezt megkockáztatni? Nem lehetnee az ilyen módosítások helyett a valódi államháztartási reformmal előállni? Én azt gondolom, amennyiben ezt tennék, az ellenzék reagálása is más lenne az adott kérdéskörben. Ebben az átalakításban ugyanis világosan kell látnunk: mindannyiunk közös érdeke, hogy a társadalombiztos ítás olyan átalakításon menjen keresztül, amely biztosítási alapra helyezi a társadalombiztosítást, stabillá és pénzügyileg finanszírozhatóvá teszi ezt az alrendszert. Szeretnék még itt arra utalni Selmeczi Gabriella módosítása kapcsán, hogy érthető Kiss G yula és Herbert Ferenc képviselőtársam szándéka, akik hasonló szempontok alapján egyrészt szintén elhagyni javasolják az általam idézett 79. §t, másrészt Herbert Ferenc a 25 napot próbálja 15 napra lecsökkenteni, ezzel mintegy jelezvén, hogy igazából itt egy utalás történik arra, hogy ezzel a szolgáltatással finanszírozási szempontból a társadalombiztosítás nem tud meggyürkőzni, azonban nyilvánvaló, hogy nem ez a végleges módosítás. Ezt az elemet ugyanis nem lehet önmagában, önállóan kezelni. Éppen ezért a zt szeretném önöktől kérni, hogy fontolják meg a 79. § indoklását. Egyúttal, ha nem is olyan interaktív módon, ahogy Kutrucz Katalin képviselőtársunk tette, aki éppen a választópolgárokkal való telefonálásból jött be ide és mondta el a legfrissebb tapaszta latait a kérdéstárgyra vonatkozóan. Egy korábbi tapasztalatra hivatkozva hadd mondjam el önöknek, hogy a munkaadók szempontjából a 79. § rendkívül hátrányos. Rendkívül hátrányos azért, mert további olyan, a munkabérekhez kapcsolódó költségeket ró rájuk, am ely a tőkemunka arány megválasztásánál nagyon komolyan el kell hogy gondolkoztassa őket, és egyre inkább arra tolja a munkaadókat, hogy ha lehet, akkor minél kevesebb munkaerőt alkalmazzanak. Ez a paragrafus semmiképpen sem a foglalkoztatás bővítése irány ába hat. Sőt azok, akik igazán hátrányosak, ne adj' isten, kisgyermekeket nevelnek, nem tudják megoldani az esetleges beteg gyerekeik gondozását, ezért kénytelenek ők is otthon maradni és így igénybe venni a betegszabadságot, ezeknek az embereknek a helyze te tovább nehezedik ezeknél a vállalatoknál. Éppen ezért őket még hátrányosabban sújtja a 79. § ilyen értelmű módosítása.
