Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 17 (84. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDF):
3256 értük el, hogy nemzőképes kort is megéltek, míg előtte meghaltak a betegségük miatt. Nemzőképes kort elérvén, káros génjeiket örökíteni tudták a társadalomban. Ezért szaporodik a cukorbete gek száma. De orvosként, biológusként, egyszerűen emberként az a véleményem, hogy ezzel együtt nem lehet megtagadni az inzulint, ha már egyszer ismerjük. Lehet, hogy több lesz a cukorbeteg - biztos, hogy több lesz a cukorbeteg , csak éppen minden ember eg yszeri és soha elő nem állítható mesterségesen, a világ összes tőkéje nem elég arra, hogy egy embert létrehozzon. Éppen ezért minden ember olyan unicum, hogy nem szabad annak a lehetőségét megtagadni, hogy fennmaradjon. Nem szabad tehát mesterségesen szele ktálni a betegeket, és ez a látszólag egyszerű, egymondatos indítvány bizony, hosszú távon ilyen kétségbeesett gondolatokat kelt az emberben. Én azt hiszem, az erkölcsi érveken túl még egy érvet kell mondanom, amely ennek a törvénymódosításnak az elfogadás át lehetetlenné teszi minden, a jogállamot tisztelő képviselő számára, és amely kényszerűen előírja, hogy támogassák Selmeczi Gabriella és jómagam módosítását, hogy maradjon el ez a módosítás, az alkotmány 76/E §a, amely (1) bekezdésében azt írja, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz, öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. Tehát betegség esetén a me gélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak! Ugyanennek a szakasznak a (2) bekezdése a következőt tartalmazza: "A Magyar Köztársaság az ellátáshoz szükséges jogot a társadalombiztosítás útján valósítja meg." Ennél egyértelműbben már nagyon nehéz lenne fog almazni, hiszen itt a társadalombiztosítás útján kell az államnak alkotmányos kötelezettségét gyakorolni. Ha ezt a társadalombiztosítás helyett akárkire bízza, a munkaadóra - meg nem tudom mondani, mi módon lehet rákényszeríteni, de ha rábízza , akkor nem tesz eleget alkotmányos kötelezettségének, és eggyel szaporodni fog az az ok, ami miatt bármely állampolgár Strasbourgig elmehet. Hiszen mondanom sem kell, hogy a betegség esetén a táppénzhez való jog nemcsak az európai szociális chartának, hanem a foglal kozás körében bekövetkezett megbetegedésekről szóló genfi egyezménynek is alapelve. Ehhez már 1988ban csatlakoztunk, kihirdettük egy minisztertanácsi rendelettel. Ennek alapján akár az ILO, a nemzetközi munkaügyi szervezetünk, az Egyesült Nemzetek Szövets ége szakosított szervezete, mind az érintett és panaszt tevők keresetére a strasbourgi bíróság egyértelműen úgy fog állást foglalni, hogy ezt bizony sajnos nem lehet ily módon megoldani, hiszen egyszer már csatlakoztunk egy egyezményhez, annak felmondása t íz év után lehetséges. Ez azt jelenti, hogy '98ig tartani kell magunkat az egykori elhatározásunkhoz. Az alkotmánymódosításra ugyan lehetőség van, de mint hallom, legutóbb megállapodtak, hogy öt párt minimum szükséges hozzá. Azt kell mondanom, mind a Fide sz, mind a Magyar Demokrata Fórum nevében - hiszen azonos indítványt terjesztettünk elő , hogy ehhez az alkotmánymódosításhoz két párt semmiképpen nem fog csatlakozni. Ezért kérem, gondolják meg mind a szociáldemokrata érzelmű, mind a szabadelvű képviselő társaim, hogy tudjáke támogatni a kormány e tárgyban tett előterjesztését. Köszönöm szépen, elnök asszony. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra kért lehetőséget Koltai Imre képviselő, Magyar Szocialista Párt. Megadom a szót. (Közbeszólások: Nincs itt!) Elnézést, akkor ez véletlen jelzés. Soron következik dr. Pusztai Erzsébet képviselő asszony, Magyar Demokrata Fórum. Megadom a szót. DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDF) : Elnök Asszony! Tisztelt Há z! Tisztelt Képviselőtársak! A társadalombiztosításról szóló '75. évi II. törvény módosítása most az aktuális témánk. Itt megint arról van szó, hogy a huszonegy törvény
