Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 16 (83. szám) - Határozathozatal a Hírközlési Alapról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A helyi önkormányzatok 1995. évi új induló címzett támogatásáról, továbbá a helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
3052 Mindenféleképpen egyetértek azzal, ami a következő hozzászóló által elmondottak tartalmában megjelent: a területfejlesztési törvény mindenképpen fontos, meg kell legyen ebben a parlamentben még ebben a félévben, de minél előbb, mert ez a - hogy úgy mondjam - huszonháromszoros pályázati lehetőség nagymértékben csökkenti a tévedési lehetőséget, hiszen a problémák ott merülnek fel, ott oldódnak meg, illetve ott kerülnek finanszírozásra - és az esetek döntő többségéb en elfogadásra , ahol az égetően szükséges és fontos. Tehát meg kell határozni végső soron a középszintet, a vidékfejlesztést és azt, hogy ez az ország hogyan haladjon tovább, és mit akarunk, akarunke vidéki Magyarországot vagy minden állampolgárnak bizt osítsuk a lehetőséget, hogy a városba, a fővárosba költözzön. Azt hiszem, nem ezt akarjuk, hanem a vidéki Magyarországnak azt a lehetőséget, amely a támogatások és a címzetttámogatások lehetőségével olyan helyzetet teremt, hogy vidéken, falun is öröm lesz élni. Talán még egy gondolatot: örülök annak, hogy az, ha egy önkormányzat beletartozik abba az elmaradott térségi fogalomba, amelyik a különböző ráták és különböző ismérvek alapján - a munkanélküliségtől kezdve az infrastrukturális hiányosságokig - megha tározott, akkor saját erőként is pályázhat a céltámogatási kiegészítő keretből erre a bizonyos sajáterőrészre. Úgy gondolom, ez is egy előny azoknak a térségeknek, kis falvaknak a pályázatához, akik a személyi jövedelemadóból, a 35 százalékból annak döntő részét jövedelempótló támogatásra fizetik ki és sajáterőpótlásukat nem tudják biztosítani. Talán még egy gondolat az önkormányzatok helyzetét illetően; remélem, nem így lesz, de azt hiszem, hogy várhatóan nagyon sok vagy néhány önkormányzat nem fogja tud ni igénybe venni, elkölteni ezt a pénzt, anyagi és egyéb lehetőségei folytán. Nem tartom helyes dolognak, hogy ez a pénz visszafolyjon az állami költségvetésbe. Külön alapot kellene biztosítani. Javaslatot teszek - majd esetleg a pótköltségvetés vitájában föl is fogom vetni , hogy erre a megmaradt összegre. Hiányolom, hogy a '96os céltámogatási rendszerből is kiesett a sportlétesítmények támogatásának bizonyos finanszírozása. Úgy gondolom, ha ebben az évben is marad bizonyos összeg ebből a céltámogatási é s címzetttámogatási rendszerből, megfontolandó, hogy a sportlétesítmények finanszírozása bekerüljön akár ebben, akár a következő évben ebbe a támogatási rendszerbe. Összességében a Kereszténydemokrata Néppárt a beterjesztett törvényjavaslatot támogatni fo gja és meg fogja szavazni. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Balsay István képviselőtársunknak, a Fidesz részéről. (18.10) BALSAY ISTVÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Úgy tűnik, hogy a költségvetés összegének nagysága egyenes arányban van a döntések lassúságával és a ráfordított vita időtartamával. Ezért megpróbálok nagyon rövid lenni. Nem értek egyet azzal, hogy az önkormányzat esetében a kormány és a kormánypártok képvis elői mintegy önigazolásul azzal érvelnek, hogy az önkormányzatok túlzott költekezése okozta ezt a jelenlegi helyzetet és ezért is komoly megfontolásokat igényel, hogy ki és milyen területen kapjon ebből a címzetttámogatásból, amelynek összege arcpirítóan alacsony. Ha arra gondolunk, hogy Borsod 24 milliárdot kapott és ebből 12 milliárd az Acélművek rehabilitációja, és ha arra gondolunk, hogy a főváros kormányhatározattal 16 milliárdot kapott, arcpirítóan kicsi ez az összeg. Azt is el kívánom mondani, hogy 1995ben az önkormányzatok 56 milliárd forint hitelt nem a túlzott és meghatározatlan fejlesztések támogatására kívánnak felvenni, hanem 14,8 milliárdot likviditási zavaraik megoldására, 8,6 milliárdot pedig a működésükre kívánnak fordítani. Azt is el kívá nom mondani, hogy ezek a fejlesztések mindenhol - városokban és falvakban - jelentős lakossági erő bevonásával történtek meg, s ezeket továbbra is támogatni kell. Az új címzetttámogatások esetében csak reménykedhetünk abban, hogy azok az egészségügyi inté zmények, amelyek bekerültek
