Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 16 (83. szám) - Határozathozatal a Hírközlési Alapról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A helyi önkormányzatok 1995. évi új induló címzett támogatásáról, továbbá a helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - POZSGAI BALÁZS (MSZP):
3047 A támogatási rendszer működésében ugyanakkor ellentmo ndások is keletkeztek, mégpedig az alanyi jogosultság révén, mivel minden évben lényegesen több volt az igény - és ezek elbírált, jogos igények voltak , mint a vonatkozó költségvetési törvényben a támogatásra fordítható összeg. Így a következő évekre prol ongálható, úgynevezett ígérvények oda vezettek, hogy már 1994. évben a támogatható címzetttámogatások teljesítését egy évvel át kellett ütemezni. E folyamat változatlanul hagyásával az 1994re felhalmozott 28 milliárd forintnyi ígérvénytömeg növekedése fo lytatódott volna, kezelhetetlenné téve a későbbi időszakot. Az elmúlt év őszén változtatta meg a parlament a céltámogatási törvényt, alapvetően az alanyi jogosultságon alapuló ígérvényi rendszer megszüntetésével, a támogatható célok szűkítésével. Bizonyára emlékeznek rá képviselőtársaim: hosszan tartó vitában tárgyaltuk a törvény módosítását. Ellenzéki oldalról az alanyi jogosultság fenntartása, a támogatható célok bővítése érdekében érveltek. Kormányzati oldalról az ország gazdasági stabilitása figyelembev ételével a reálisan elérhető, megvalósítható és az önkormányzatok teherbíró képességét is figyelembe vevő célokért vitáztunk. A változás indokai között meg kell említeni, hogy az eltelt időszakban számos önkormányzat erején felül vállalt kötelezettségeket, hogy választói előtt bizonyítsa vállalkozókészségét és kihasználja a költségvetési támogatás adta lehetőségét. Nem keveseknek komoly terheket jelent a saját erő híján felvett hitelek törlesztése, a beruházások befejezéséhez szükséges pénzeszközök előterem tése, az új intézmények működtetése, melyek működéséhez a céltámogatás nem nyújtott fedezetet. Az önkormányzatok eltelt évekbeli infrastrukturális fejlődése mellett a túlfejlesztés is közrejátszott abban, hogy több helyi önkormányzat gazdasági helyzete meg rendült, ami más irányú törvényhozási folyamatot indított el. Nem vitás, nem öröm kimondani, hogy 1995re a támogatható célok köre és a támogatások mértéke csökkent. Jó volna arról adni tájékoztatást, hogy a településfejlesztés, településrendezés, a lakásg azdálkodás, a vízrendezés, az épített és a természetes környezet védelme érdekében megannyi pluszfeladatot tudunk támogatni. Nem vitatható az sem, hogy a meglévő támogatások rendszerében a címzett- és céltámogatások jelentik a települések polgárainak fő fo rrását, hogy elérjék azt a szintet, amellyel Európához kívánunk csatlakozni. Az eltelt időszak cél- és címzett támogatási rendszere olyan problémákat is felvet, amelyeket a parlamentnek, azon belül a költségvetésnek meg kell oldania. Számos településen gon d a megkezdett beruházások befejezése, ami a helytelenül megtervezett vagy inkább támogatás igénybevétele miatt alultervezett költségvetésből, a nem reálisan számított mértékű költségvetésből adódik. Az ily módon nehéz gazdasági helyzetbe került beruházáso k kiépítését befejezni nem tudó önkormányzat ügyeinek elrendezése új elképzeléseket, megfontolásokat igényel. Mindenekelőtt pénzügyi erőforrásigényt jelent, amelynek forrását kényszerűségből, más források szűkítésével lehet előteremteni. Tisztelt Ház! A tö rvénymódosítás vitájában szólni kell arról, hogy a rendelkezésre álló pénzeszközök elosztása mi módon történjen meg. Nehéz helyzet ez, amikor a rendelkezésre álló keretből ma közel csak egymilliárd forintról dönthetünk. A jövőt tekintve az ígérvényes rends zer megváltoztatása ezen változtatni fog. Bővülhet az új céltámogatási igények kielégítése, megteremtődhet a feltétel a szociális alapon juttatandó bérlakások építésének támogatásához, nagyobb teret kaphat a kormányprogramban is szereplő, különösen fontos szennyvízcsatorna építésében és a szennyvíztisztítás támogatásában. De hogy ezek milyen fontossági sorrendben és hol épüljenek meg először, az egész támogatási rendszer újragondolását is igényli, ami magával hozza az egész középszint újragondolását, a terü letfejlesztés összhangját. Nagyon bízom abban, hogy a kidolgozás alatt álló településfejlesztési törvény elgondolásában a fejlesztendő célok és azok pénzügyi eszközrendszere egységes szerkezetben fog megjelenni, bővítve a forráslehetőségeket, de célirányos abbá téve a döntési mechanizmust, ezáltal az igények kielégítését.
