Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 16 (83. szám) - Határozathozatal a Hírközlési Alapról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A helyi önkormányzatok 1995. évi új induló címzett támogatásáról, továbbá a helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár, előadó:
3044 Először a helyi önkormányzatok 1995. évi új induló címzett támogatásáról szeretnék beszélni. Úgy gondolom, azt szinte felesleges is említenem, hogy ennek a támogatási formának milyen fontos szerepe van az önkormányzatok életében, hiszen sok esetben ez az egyetlen lehetőség, csakis ennek segítségével tudják a lakosság számára meghatározó fontosságú és az önkormányzatok kötelező feladataihoz kapcsolódó beruházásokat megvalósítani. Tisztelt Országgyűlés! Címzett- és céltámogatásra az 1995. évben összesen 33,6 milliárd forint fordítható. A rendelkezésre álló összeg közel 97 százalékát, azaz több mint 32,6 milliárd forintot azonban már az eddigi döntésekből adódó támogatási igények lekötnek. Ennek következtében az 1995. évi új induló címzett támogatási igények kielégítésére mindössze 955 millió forint fordítható ebben az évben. Összesen 217 db új induló cím zett támogatási igény érkezett erre az évre. Ebből 31 db beruházás megvalósítása javasolható 7,2 milliárd forint össztámogatással, amelyből az ez évi támogatás összege az előbb említett 955 millió forint. A helyi önkormányzatok nyolctized milliárd saját fo rrást biztosítanak a beruházások megvalósításához, amely összeg a beruházási összköltség 10 százalékát képezi. Joggal vethetik fel tisztelt képviselőtársaim ugyanúgy, mint tavaly és tavalyelőtt, hogy a pénzügyi lehetőségek ismét szűkösek, és ennek következ tében az Országgyűlés döntési lehetősége minimális. Éppen ezért nagyon jól meg kell fontolnunk, mely igények támogatását javasoljuk a tisztelt Háznak, hiszen az önkormányzatok ez évi támogatási igénye közel 23szorosa az ez évi támogatási lehetőségnek. A t ámogatási javaslat kialakításánál általános szempontok voltak, hogy kötelező önkormányzati feladat kielégítését szolgálja a beruházás, az igényt benyújtó önkormányzat saját forrást is felhasználjon a beruházás megvalósításához, harmadsorban, hogy a közösen ellátott feladatok, a területi szolgáltatásokat végző intézmények előnyben részesüljenek. Az oktatási és kulturális területeken további szempont volt, hogy a korábban elkezdett színházi rekonstrukciós program folytatódjék. A fentiek alapján támogatásra ja vasolt 31 beruházásból 5 az egészségügyi ellátás, 26 pedig az oktatási és kulturális szolgáltatás területéhez tartozik. Az elutasításra javasolt fejlesztési elgondolások jelentős részének támogatására - bár hangsúlyozni szeretném, hogy azok szakmailag indo koltak , alapvetően a pénzügyi lehetőségek szűkössége miatt nincs mód. Az igények egy része azonban a beruházások előkészítettségének hiánya miatt nem felel meg a feltételeknek, más része pedig a célokat tekintve nem illeszthető be a törvény szerinti fejl esztések körébe. Vannak olyan igények is, amelyek a céltámogatási rendszerbe tartoznak, így a címzetttámogatásokból szükségszerűen ki kell zárni azokat. (17.30) Külön indoklást érdemel a megyei jogú városok szennyvíztisztítótelepbővítési igényeinek eluta sítására vonatkozó javaslat. A 2021/1994.(III.23.) kormányhatározat a címzetttámogatások köréből ugyanis kiemelte a főváros és a megyei jogú városok szennyvíztisztításának támogatását, amelynek fedezetét a törvény a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Mini sztérium fejezetében biztosítja. Tisztelt Ház! Most rátérek a törvényjavaslat azon részére, amely az 1992. évi LXXXIX. törvényt módosítja. A törvénymódosítás célja a céltámogatási kiegészítő keretből pályázható támogatás feltételeinek egyszerűsítése. Az el őbb említett törvény 6. § (2) bekezdése szerint egyes települések a céltámogatással létesülő beruházásaikhoz szükség szerint a saját forrás egy részét a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréhez kapcsolódó céltámogatási kiegészítő keretből megpályázhatják. Jelenleg a társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott, valamint az országos átlag kétszeresét meghaladó munkanélküliségi arányú települések pályázhatnak e támogatásra.
