Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 16 (83. szám) - Dr. Homoki János (FKGP) - a miniszterelnökhöz - "Hogyan végzi a kormány a privatizáció felülvizsgálatát?" tárgyában - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár:
3021 A privatizációs parlamenti bizottságnak már régen működnie kellene, de úgy látszik, az eddig eltelt tíz hónap nem volt elég a létrehozására. Csehországban, Szlovákiában, Bulgáriában az új parlament első dolga volt, hogy az állami vagyon védelmére úgynevezett privatizációs főbizottságot hozzon létre - nyilván abból a célból, hogy ne lopják szét a nép vagyonát. Nemcsak a pár száz forintos áruházi tolvajokat kell szigorúan büntetni - amibe a nyomor hajszolj a az éhezőket , hanem a milliárdos tolvajokat is. Miután a privatizációs folyamatok felett a mai napig nincs parlamenti ellenőrzés, ezért a felelősség a kormányt terheli. Mindezen súlyos hiányosságok ellenére feltételezem, hogy a kormány egyéb eszközökkel kézben tartja a privatizációs folyamatokat. Ezért kérdezem államtitkár úrtól: 1. Felülvizsgáltáke a törvényellenesen száz százalékban külföldi tulajdonba került monopolizált, a fogyasztás szempontjából alapellátást biztosító vállalatokat - így például a cukoripari, a növényolajipari, a dohányipari, a söripari stb. vállalatokat? 2. Felülvizsgáltáke azokat a privatizációs ügyleteket, ahol nagyobb volt az állami garanciavállalás, mint a vételár - például a cukoriparban? 3. Megvizsgáltáke azokat az ügyletek et, ahol nem fizették ki a vételárat, illetve a vevő kizárólag felvett bankhitelből vásárolt? A közvéleménnyel együtt várom államtitkár úr válaszát. (Taps a kisgazdák padsoraiban.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Világosi Gá bor belügyi államtitkár úrnak. DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Képviselő Úr! A privatizáció felülvizsgálatával összefüggésben a kormány első intézkedései közé tartozott a privatizációs folyamat, az állami vagyonkezelést és egye s, az államháztartást érintő pénz- és vagyonmozgások jogszerűségét veszélyeztető visszaélések feltárása, intézményrendszerének kialakítása. Az erről szóló kormányhatározat értelmében a többirányú ellenőrzések összehangolására kormánybizottság jött létre a belügyminiszter elnöklésével. Az újságban nagyon sokszor megjelent hír a privatizációt ellenőrző intézményrendszer időközi eredményeiről. Ez az intézményrendszer befejezte tevékenységét. Ha jól emlékszem, pont a múlt héten a sajtó valóban kimerítően tájéko ztatta a közvéleményt ennek eredményéről. A fentieken túlmenően - ahogy képviselő úr is állítja - a kormány valóban szükségesnek tartotta volna azt is, ha az Országgyűlés létrehoz a privatizációs folyamat felülvizsgálatára egy illetékes bizottságot, fórumo t. Az erre irányuló kormánykezdeményezést azonban a Ház nem fogadta kedvezően. Hát nem a kormánynak a felelőssége létrehozni egy országgyűlési bizottságot, hanem az Országgyűlésnek! A tények. Tímár György kisgazda képviselő úr javaslatát annak idején az al kotmányügyi bizottság nem támogatta. Egyébként - ha jól emlékszem rá - ő maga is visszavonta. Kristóf István szocialista párti javaslatának tárgysorozatbavételét az alkotmányügyi bizottság támogatta. Ezt ő átdolgozásra visszakérte, de az új változatot ism ét benyújtotta. Tehát a kormányzatot ebben a tekintetben valóban nem terheli felelősség és mulasztás. Kérdéseire válaszolva, a következőket mondanám: A kormánybizottság albizottságai vizsgálták azokat a gazdasági társaságokat, vállalatokat, amelyeket képvi selő úr említett. A fő szempont azonban - mint ahogy ezt végig hangsúlyoztuk - a privatizációs folyamat törvényessége volt. Tehát a vizsgálat erre terjedt ki. A garanciavállalás célirányos vizsgálata valóban egy hosszabb feltáró és elemző munkát igényel. E z ilyen formában nem képezte ennek az intézményrendszernek a feladatát.
