Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 15 (82. szám) - A Hírközlési Alapról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. HATVANI ZOLTÁN (SZDSZ):
2917 Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Még 1992ben és '93ban a távközlési, illetve a frekvenciagazdálkodási törvények előkészítése az országgyűlési vita során a Távközlési, illetve a Rádiótávközlési Alap intézményeivel bővült, gazdagodott. A távközlésről szóló 1992. évi LXXIIes és a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. számú törvények rendelkezése szerint az e törvényekben meghatározott ágazati forrásokból olyan p énzügyi alapokat kell képezni, amelyek döntő hányada az ágazat kiegyensúlyozott, gyors fejlődését szolgálja. A hivatkozott törvények arról is rendelkeznek, hogy törvényben kell szabályozni az alapok felhasználásával kapcsolatos eljárás pontos, részletes sz abályait. Ilyen törvény hiányában az úgynevezett Távközlési Alap célirányos felhasználására nem kerülhetett sor, hiába gyarapodott az évről évre. Az alap záróegyenlege 1994ben már 16 milliárd forint volt. Jóllehet, a távközlési ipar fejlesztési gondjain e z az összeg nagyon sokat lendített volna, eljárási szabályok híján egy részét más, éppen pénzhiánnyal küzdő alapok kapták kölcsön - így a Vízügyi, az Út, a Területfejlesztési és a Mezőgazdasági Alap, összesen 7,7 milliárd forintot , más részére pedig már cius 22én, mint tudjuk, akkor jelentette be igényét az éppen pénzhiánnyal küzdő kormány. Ez az összeg 16 milliárd forint volt. A Távközlési Alap és a Rádiótávközlési Alap intézményét megnevező törvények hatálybalépése után három, illetve két évvel végül i s kormányunk ez év márciusában előterjesztette a Hírközlési Alapról szóló, előttünk lévő, T/769. számú törvényjavaslatát, amelynek feladata e különleges elkülönített állami pénzalap képzésének és felhasználásának szabályozása. Azért nevezem különlegesnek e zt az alapot, mert jóllehet, állami feladatok megvalósítását is szolgálja, elsősorban a gazdasági szférában működik, nem abból keletkezik, így nem is költségvetési forrásként jelenik meg. Tisztelt Képviselőtársaim! Előttünk tehát a törvénytervezet, amely a rra hivatott, hogy egy évekkel ezelőtt megnevezett pénzeszközt valójában életre keltsen. De miért fontos ez az alap? Miért örültünk együtt 1992ben, ellenzéki és kormánypárti képviselők, amikor a törvényjavaslat előterjesztője elfogadta érvelésünket és mód osította eredeti előterjesztését? Ez az alap végül is azt a célt szolgálja, tisztelt képviselőtársaim, hogy az állam az egyes tulajdonosi jogai kapcsán szerzett bevételei egy részéről lemondva, azt az ágazat részére elkülönítve, majd általa szabályozott mó don visszaforgatva, ily módon is hozzájáruljon a magyar távközlésszolgáltatás egyenletes, minél gyorsabb fejlesztéséhez. Igen, képviselőtársaim, nem utolsósorban azt a célt is szolgálja ez az alap, hogy a telefon ne csak az egyébként is fejlettebb országr észekben legyen elérhető szolgáltatás, ott, ahol a szolgáltatónak a nagyobb beszélgetési forgalom miatt hamarabb megtérül a beruházása, hanem ott is mielőbb elérhető szolgáltatás legyen a telefon, ahol ma még a beszélgetési forgalom alacsonyabb, tehát a be fektetések megtérülési ideje is hosszabb. Ez az alap tehát a szolgáltatók piaci érdekeit is szem előtt tartva a területfejlesztés egyik nagyon fontos állami eszköze is lehet. Ez az alap a szolgáltatás biztonságát is jelenti a fogyasztóknak ott és olyankor, ahol a helyi koncessziós társaságok képtelenné válnak szerződésben vállalt kötelezettségeik teljesítésére. Tehát ez az alap, tisztelt képviselőtársaim, nagyon fontos lehet a telefonvonalakkal viszonylag már jól ellátott, fejlettebb országrészek számára is . De a fogyasztói érdekek közvetett védelmét szolgálja ez az alap oly módon is, hogy fedezi a Távközlési Érdekegyeztető Fórum és a Távközlési Mérnöki Minősítő Bizottság működési kiadásait. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, a Hírközlési Alap képzésének és mielőbbi célirányos működtetésének fontossága nem szorul annál meggyőzőbb indoklásra, mint ahogy azt a törvény 3. §ának egyes bekezdéseiből magunk is kiolvashatjuk. Mi a válasz arra a kérdésre, hogyan szolgálja
