Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 10 (81. szám) - Az Országgyűlés következő ülésének összehívása - ELNÖK (dr. Salamon László):
2887 önkormányzat kiteljesedése. A lakosság hozzászokott, hogy ügyeit maga intézze, ismerte és gyakorolta a felelősséggel vállalt tisztségeket az egész kommunitás érdekében. A fél évszázados jobbágyi sors ideje alatt a Jászkunságban a termelőerők fejlődése minden korábbi időszakot felülmúlt. (13.30) Olyan gazdasági megerősödés volt ez, amelyre biztosan lehetett alapozni a régi kiváltságok visszaszerzésének politikai törekvéseit. Ekk or teremtődött meg a redemptiós mozgalmak társadalmi háttere is. A vagyonilag egyre jobban megerősödő lakosság, a földesúri fennhatóság távolléte és a bérleti rendszerből adódó szabad státusz előnyei alapján válhatott az önállósági törekvések hordozójává. A jászkun jogok visszaszerzése mind az itt élőknek, mind az országnak folyamatos törekvése volt. A függetlenségi törekvések hatására a lovagrend jobbnak látta, ha ténykedését felszámolja a Jászkunságban. A földesúri fennhatóságot egy másik katonai jellegű szervezet, a budai invalidusok vette át. A földesúrváltozás azonban nem csökkentette sem a szolgáltatásokat, sem az egyéb közterhek súlyát, nem változtatta meg a jogállapotokat. Az 1740es évek közepére értek meg a felté telei annak, hogy a Jászkunság megszabadulhasson a földesúri fennhatóság alól. 1744ben a lakosság nevében kérvényt juttattak el a helytartótanácshoz, és ebben rögzítették azokat a feltételeket, amelyek alapján hajlandók kifizetni a földesurat, és ezzel me gváltani régi függetlenségüket. Miután az udvar is megfelelő garanciákat kapott arra vonatkozóan, hogy a megváltást követően a Jászkunság teljesíti a vállalását, Mária Terézia királynő aláírásával 1745 májusában kiadták azt az oklevelet, amely megnyitotta az utat a hármas kerület újrafejlődése előtt. Néhány év leforgása alatt a Jászkunság népe - nagy erőfeszítések árán - előteremtette a váltságösszeget, és azt a pénzt, amit a földesúr beruházások címén követelt tőlük. Ezt a tetemes összeget egyetlen város v agy község sem volt képes önerejéből kifizetni, ezért nagy uzsorakamatra vettek fel kölcsönöket, amit évek, évtizedek alatt törlesztettek. A Jászkunság 1751re rótta le tartozását a földesúrnak; a tartozás megfizetésében a lakosság 7080 százaléka vett rés zt. A közös áldozatvállalás, a redemptióért folytatott harc közösséggé kovácsolta a vidék népét. Ez tehát az az időpont, amelyet a tényleges birtokon belül kerülés dátumának tekinthetünk. Ennek a folyamatnak volt történelmi pontja 1745. május 6a, ennek ün nepeljük most 250. évfordulóját. Tisztelt Ház! A történelmi múlt ezen felidézésével kívántam tisztelegni azon elődeink emlékének, akik jogaik elvesztésébe nem beletörődve, több évtizedes küzdelem után nyerték vissza szabadságukat. Példájuk fényesen igazolj a, hogy a soha szem elől nem tévesztett céloknak alárendelt cselekvés, az autonóm közösség kereteinek kihasználása, a polgári gyarapodás lehetősége, az áldozatvállalás képes megváltoztatni a társadalom életének kereteit. Ehhez természetesen szükség van a h atalom képviselőinek józan belátására, arra a felismerésre, hogy a kisebb közösségek, önkormányzatok mozgáskorlátozása valamennyiünk számára hátránnyal jár. Jászkun őseink törekvése nemcsak a tizennyolcadik századi elődeink, de a mai Magyarország polgárai számára is követendő példamutatásul szolgálnak. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) Az Országgyűlés következő ülésének összehívása ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának következő, várhatóan háromnapos ülését 1995. május 15én 15 órára összehívom.
