Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 10 (81. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SZILÁGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA (KDNP):
2878 Bokros Lajos pénzügyminiszter úr május 2án egy, a Népszabadságnak adott interjújában, igaz, hogy a történtek után, de még kiderülésük előtt a bankszférára vonatkozó kérdésekre válaszolva a következőket mondta: "Drasztikus lépéseket tervezek. Nem engedek t eret több konszolidációs megoldásnak, s úgy gondolom, hogy az eddigi alacsony hatékonyságért, ahol indokolt, a személyi, szervezeti következményeket is le kell vonni." Sajnálom, hogy nincs itt, remélem, üzenetem eljut hozzá: Tisztelt Miniszter Úr! Mi is íg y gondoljuk. "Furcsállanám... - folytatja a pénzügyminiszter - .., hogy amikor az egész gazdaságban a költségvetési területen racionalizálunk, takarékoskodunk, növeljük a hatékonyságot, akkor ez alól éppen a bankrendszer lenne kivétel. Ezt nem tartaná igaz ságtalannak a közvélemény?" - kérdezi a pénzügyminiszter. Megnyugtathatom őt, hogy nemcsak annak találja, hanem másnak is titulálja. Mondhatnám, ha itt lenne, hogy: Miniszter Úr! Ezek nagyon szépen hangzó mondatok - de eső után..? Változatlanul úgy tűnik a zonban, hogy a bankszféra ma is kivétel a teljesítmény növelésében. Erre utal például a bankok társaságiadótöbblete befizetésének óvatos becslése is. De a sorból ki kell még emelnem a fővárosnak juttatott 10 milliárdos támogatást is. Összességében tehát: miközben az egyik oldalon folyik a felelőtlen pénzkiáramlás, annak egy részét most családokkal akarjuk megfizettetni. Tisztelt Kormány! Kedves Államtitkár Úr! Vajon nem lett volna itt az ideje a csomag és a pótköltségvetés ilyen sürgős, puccsszerű benyújtá sa előtt szétnézni a saját háza tájékán, s az eddig okozott károkat számszerűsíteni és azokkal korrigálni a '95ös költségvetést? E megalapozatlan pótköltségvetésnek a gyors benyújtását tehát ezek után már csak egyetlen körülmény indokolja: az, hogy a csal ádokat érintő költségvetési kiadásokat csökkentő intézkedéseket a kormány már június 1jével hatályba kívánta léptetni; persze, ha a népjóléti miniszter úr reményei valóra válnak és most már berekesztjük a csomagról és a pótköltségvetésről szóló vitáinkat. Azt már gondolom, mondanom sem kell, hogy a jóléti rendszer ellen irányuló drasztikus intézkedéseket mi, kereszténydemokraták nem fogadjuk el. Nemcsak azért, mert mi kitartunk az igazságos közteherviselés elve mellett, hanem mert ezen intézkedések megalap ozatlanságáról, előkészítetlenségéről, azok hosszú távú negatív hatásairól már többször szóltunk. De azért sem fogadhatjuk el, mert pénzügyminiszter úr szerint gőzerővel folyik a jóléti rendszerek reformjának előkészítése, s a szakmai alternatívákkal május végére a közvélemény elé állnak. Nem puccsszerűen - mondja ő , mert csak egyszer lehetett ilyet csinálni, hiszen a nagy reformlépéseket nem lehet bunkósbottal keresztülverni, hanem alaposan meg kell beszélni a szakmával és az érdekképviseletekkel. Milyen kár, hogy ez nem korábban történt meg, a jóléti rendszerek szétverése előtt. Mert akkor talán, például a családi adózás kérdésében, még egyet is tudtunk volna érteni. Én megpróbálok optimista lenni, és remélem, hogy a pénzügyminiszteri bunkósbot nem tud m ajd lecsapni, mert a benyújtott kormánypárti és ellenzéki módosítások kölcsönös támogatása esetén úgy fogjuk átcsoportosítani e költségvetés számait, hogy a családok elleni támadások a jóléti rendszerek reformja előtt megmaradhatnak (sic!) , annál is inkább , mert e megvonásból származó kiadáscsökkenés a költségvetés hiányának mindössze 6 százaléka, s az eredeti költségvetés kiadásainak nem egészen 1 százalékát teszik ki. Mert vannak még rejtett tartalékok ebben a rossz pótköltségvetésben is! Ezekre be fogjuk nyújtani módosító indítványainkat. Természetesen - végül - elutasítjuk és visszavonni kérjük a helyi önkormányzatok ellen tervezett lépéseket. Akkor, amikor 1995ben a helyi önkormányzatok költségvetése az előző évit csupán 7 százalé kkal haladja meg, nemhogy az inflációt nem veszi figyelembe, hanem még plusz feladatokat is ró rájuk, persze nem hozzákapcsolt megfelelő finanszírozással, megengedhetetlen, hogy további forrásokat vonjanak el tőlük akár véglegesen, akár csak átmenetileg né hány napra. Különösen sérti ez többek között a kistelepülések önkormányzatait, például saját megyém, SzabolcsSzatmárBereg
