Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 10 (81. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár:
2831 elszakított területeken élő magyarság sorsa, ahol igen hosszú ideig a legalapvetőbb emberi jogok sem érvényesülhettek a magyarságot illetően. Most, az alapszerződések megkötése kapcsán különöskép pen fellángolt a magyarellenes gyűlölet, és ennek olyan megnyilvánulásai vannak, amelyeket a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja szükségesnek tart az ország házában, az ország nyilvánossága előtt felvetni. Konkrétan arról van szó: a szl ovákok közel állnak egy olyan elhatározáshoz, hogy egy olyan nyelvtörvényt és a nyelvtörvény biztosítására olyan nyelvrendőrséget állítsanak fel, ami a magyarság erőszakos asszimilációját felgyorsítaná. Tehát egy olyan újfajta megközelítéssel kívánják a ma gyarok nyelvhasználatát korlátozni, hogy ismét megfontolás tárgyává kívánják tenni a kétnyelvű helységnévtáblák használhatóságának ügyét, a személynevek anyakönyvi bejegyzését lehetővé tevő törvényt ugyancsak újból meg kívánják vitatni. Igen erőteljes a sz lovák soviniszta oldalról annak az igénye, hogy a magyarok ne használhassák a személyneveket. Az oktatásban sem jobb azonban a helyzet, hiszen számos alkalommal szóltunk már arról, hogy az alternatív oktatás az erőszakos asszimilációt milyen durva módon se gíti elő. Most túllépnek ezen, hiszen a szlovák nyelven kívül minden nyelvet "idegen"nek fognak minősíteni, és ezzel törvényen kívül fogják helyezni az államalapító magyarság anyanyelvének használatát. Hadd térjek ki arra is, hogy igazán nehéz különbséget tenni a jogtalanságok sorozatában, de talán külön szót érdemel még az istentiszteletek nyelvének kérdése, hiszen itt is a szlovákot kívánják hivatalos nyelvként előírni. Még azt is meg kívánják mondani, hogy bármely állampolgár lelkiismereti szabadsága mi lyen nyelven lenne megvalósítható - ha egyáltalán ez a két fogalom ilyen módon összeboronálható. Ha a magyarságnak ezeket a veszélyeit nézzük, akkor egyértelmű, hogy a magyarságnak egy olyan végveszélye következett el Szlovákiában, amelyet az alapszerződés megkötésével szentesítenének, hiszen ezekkel az igényekkel nem mertek volna előállni, ha nincs alapszerződés. Az alapszerződés aláírása már egy ilyen folyamatot indított el - mint ahogy a magyargyűlölők garázdálkodása Moldáviában ugyancsak felerősödött, h iszen a csángó magyarságról azt állítani, hogy azok erőszakkal elmagyarosított románok, nyilvánvalóan olyan durva beavatkozás a magyar kisebbség ügyeibe, amely nem engedhető meg. A végén szeretném hangsúlyozni, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányának 6. §a, annak is a (3) bekezdése kimondja: a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását. Kérem az igen tisztelt kormányt, hogy ennek megfelelően járjon el. Köszönöm. (Tap s a kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm. A kormány képviseletében kétperces reagálásra megadom a szót SzentIványi István államtitkár úrnak. DR. SZENTIVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár : Tisz telt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Torgyán József képviselőtársam nem először ad hangot aggodalmainak, és lássuk be, nem is alaptalanok azok az aggodalmak, amiket megfogalmaz - de azért a dolgok másként vannak, mint ahogy az itt elhangzott . Nem állítható fel az az összefüggés, hogy az alapszerződés megkötése - illetve egyelőre még csak az aláírása - váltotta volna ki a magyarellenes kirohanásokat. Ez egyáltalán nem igaz: ez volt korábban is. De bizonyítja ezt Torgyán József másik példája is : a moldvai csángókkal kapcsolatos atrocitás, hiszen ott nincs alapszerződés, és ott is történnek atrocitások. (Dr. Orosz István: Ott nincsenek is csángók!) Ezek a dolgok is azt bizonyítják tehát, hogy nem az alapszerződés az oka mindannak, amiről beszélün k.
