Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 9 (80. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. MÉSZÁROS ISTVÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. MÉSZÁROS ISTVÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. MÉSZÁROS ISTVÁN (SZDSZ):
2813 kívánok foglalkozni, amelyik a polgárok lakcímének és személye s adatainak a témakörével foglalkozik. A törvényjavaslat két elemével kapcsolatosan szeretnék megosztani önökkel néhány gondolatot. Az első ilyen elem a személyiszámhasználat határidejének a meghosszabbítása. A második ilyen elem pedig a nyilvántartásokba n szereplő adatok összekapcsolási lehetőségének a törvényjavaslat által szorgalmazott kitágítása. Az első témakörre térve tehát azt kell előrebocsátanom, hogy a hatályos törvény szerint, mint ahogy azt tudjuk, tisztelt képviselőtársaim, ez év végéig kellen e az illetékeseknek kidolgozni az új személyazonosítási jel képzésének és a nyilvántartási rendszerek átállásának szabályait. Tisztelt Képviselőtársaim! A probléma az, hogy az illetékesek arra hivatkoznak, hogy ehhez már sem elegendő idő, sem pedig a szüks éges költségvetési fedezet nem áll rendelkezésre. Ilyenkor különös helyzetbe kerül a törvényalkotó, hiszen nem tudja átvállalni a kidolgozás feladatát, ugyanakkor nem vállalhatja a nyilvántartások összeomlásának kockázatát sem. Így kénytelen a határidőhos szabbítás kényszerű eszközéhez nyúlni. Tisztelt Ház! Itt kell leszögeznem, hogy ezt az eredményt sajnos már 1992ben, a törvény megalkotásakor előre lehetett látni. A törvény úgy lépett ugyanis hatályba, hogy hiányzott és változatlanul hiányzik mögüle a vé grehajtását biztosító garanciarendszer. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége ezt a törvényt meg sem szavazta annak idején. Például egyik oka a nemleges állásfoglalásunknak éppen a végrehajtást szavatoló garanciarendszer hiánya v olt. Nincs konkrét felelőse az átmenet levezénylésének, és mint ahogy jól tudjuk, a mai napig sem került megválasztásra az adatvédelmi biztos, aki számon kérhetné az adatkezelőktől kötelezettségeik teljesítését. Így voltaképpen nem is csodálkozhatunk azon, tisztelt Ház, hogy igazán számottevő erőfeszítések, legalábbis az én tudomásom szerint nem is történtek az átalakítás kimunkálásának a területén. Amikor én erre rákérdeztem az emberi jogi bizottság ülésén, akkor a Belügyminisztérium jelen lévő képviselője nem tudott kielégítő választ adni arra, hogy milyen előkészületek zajlottak az átalakítás érdekében. De meg kell hogy jegyezzem, hogy ez a feladat nem csak a Belügyminisztérium felelőssége, ugyanis pontosan a nagy adatkezelők, például a Társadalombiztosít ási Igazgatóság, az adóigazgatóság nem belügyi hatáskörbe tartoznak. Tehát mivelhogy nem történtek ilyen erőfeszítések, így állhatott elő ez a helyzet, s tulajdonképpen nem is csodálkozhatunk ezen, hiszen az érintett adatkezelők teljesen ellenérdekeltek a változtatásban, hiszen nekik érthetően sokkalta kényelmesebb a jelenlegi rendszer fenntartása. Ez a helyzet is ékesen példázza azt, tisztelt képviselőtársaim, hogy milyen szükséges lenne az adatvédelmi biztost mielőbb megválasztani. A második témakör, tehá t annak vonatkozásában, hogy a nyilvántartásban szereplő adatok összekapcsolása miként alakulna, ebben a körben szeretném a beszédemet folytatni. Először is le kell itt szögezni, hogy teljességgel támogatom a kormánynak azon törekvését, hogy a feketegazdas ág ellen hatékonyan fellépjen, az adóvisszaéléseket leleplezze. A közteherviselés ugyanis alkotmányos kötelezettség, ezt senki nem vitatja közöttünk, és én túlmegyek ezen, nemcsak alkotmányos kötelezettség, hanem az erkölcsi felelősség körébe is tartozik, a szabadság és a felelősség ugyanis nem választható el egymástól. Ugyanakkor, tisztelt Ház, rendkívül vigyázni kell arra, hogy a visszaélések felderítésének szándéka ne járhasson olyan törvényi megoldások kialakításával, amelyek révén tisztességes polgárok magánszférája is átvilágíthatóvá válhat. Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen nem korlátlan a polgárok információs önrendelkezési joga. Azt azonban hangsúlyozni kell, hogy e jog korlátozásának arányosnak kell lennie az elérni
