Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 9 (80. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzésére felállított bizottság két tagja megválasztásának semmisségéről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - DR. FÜZESSY TIBOR, a nemzetbiztonsági bizottság kisebbségének előadója:
2800 DR. FÜZESSY TIBOR , a nemzetbiztonsági bizottság kisebbségének előadója : Elnök Úr, Tisztelt Ház! Talán annyival szeretném kiegészíteni az expozét, hogy a nemzetbiztonsági bizottságban lezajlott szavazás meglehetősen szoros eredményt hozott. Az 5:4 arányban történt döntés elsöprő támogatásnak se mmiképpen nem tekinthető. Ezzel a többséggel betámolygott ugyan ide a plenáris ülés elé ez a javaslat, és el is lehet fogadni akkor, ha a tisztelt kormánykoalíció nem tanúsít olyan megértést és olyan elmélyült tanulmányozást ennek a javaslatnak is, mint am ilyet az előző javaslatnak tulajdonított. Az ellenzéki kisebbségen belül olyan álláspontok is vannak, amelyek már a határozati javaslat első pontjával sem tudnak teljesen egyetérteni. Ezek szerint a különböző jogellenes elítélések orvoslásáról szóló úgynev ezett semmisségi törvények által érintett körben az ítéletek semmissé nyilvánítása egy külön aktus, amelyet csak a bíróság végezhet el. Ezért az ügynökbírák kizárása a jelölésük időpontjában csak akkor volt indokolt, ha a közreműködésükkel hozott bírósági ítéletek semmissé nyilvánítása megtörtént. Azt, hogy ez a kérdés jogilag nem teljesen rendezett, bizonyítja, hogy már a jelölés alkalmával is felmerült a nemzetbiztonsági bizottságban, és a vitában a nemzetbiztonsági bizottság tavaly áprilisában szükségesn ek tartotta az Igazságügyi Minisztérium szakértőjének a bevonását. Ugyancsak a határozati javaslat első pontjával kapcsolatos az az ellenzéki álláspont, amely szerint egyáltalában nem közömbös a kizárás kérdésében nyilatkozó ügynökbírójelöltek jóhiszeműsé gének vagy rosszhiszeműségének a vizsgálata sem. Ezzel kapcsolatban az előterjesztő Kőszeg képviselő úr részletesen ismertette a nemzetbiztonsági bizottságban történteket. Az ismertetés alapján egyértelmű, hogy dr. Botos Gábor és dr. Eigner József ügynö kbírójelöltek a meghallgatásuk során jelezték, hogy hoztak olyan ítéleteket, amelyek miatt a kizárásuk kérdése felmerülhet. (21.00) Ha pedig a bizottság a jelölés ismeretében, a jelöltek ezen nyilatkozata ismeretében és egyben a Legfelsőbb Bíróság elnökén ek hozzájárulása mellett hozta a döntését, akkor az ügynökbírák megválasztása nem tekinthető törvénytelennek és érvénytelennek. A súlyosabb probléma azonban az, ami az ellenzék álláspontját egyértelműen tükrözi, és amelyben az ellenzék a bizottságon belül teljes egyetértésben volt. Ez a probléma abban áll, hogy a nemzetbiztonsági bizottság, és ezt megelőzően az alkotmányügyi bizottság is a magyar közjogban eleddig teljesen ismeretlen és a magyar közjog alapvető elveivel ellentétes gyakorlatot kíván megvalós ítani akkor, amikor a semmisség fogalmát a közjogba és az országgyűlési határozatok és a törvénykezés menetébe be akarja vezetni. A magyar közjog a korábban meghozott törvény, országgyűlési határozat érvénytelenítésének csak két formáját ismeri. Ez a két f orma a Házszabályban is kifejezésre jut: a 85. § (3) bekezdésében és a 87. § (3) bekezdésében. Ez a két forma a módosítás és a hatályon kívül helyezés. A semmisség nem elsősorban közjogi fogalom. A semmisség fogalma csak az Alkotmánybíróság eljárásában mer ül fel a közjog területén. Egyébként a semmisség az magánjogi és igazságszolgáltatási eljárási fogalom. Az Alkotmánybíróság nyilváníthat csak törvényt vagy országgyűlési határozatot semmissé, de az Alkotmánybíróság is akkor, ha megjelöli a semmisségnek a k ezdő időpontját. Ha ez a most kezdeményezett precedens a továbbiakban érvényesülne, akkor olyan gyakorlat állhat elő, hogy az Országgyűlés a korábbi, és talán főleg a korábbi ciklusban hozott törvényeket és országgyűlési határozatokat egyszerűen semmissé n yilvánít, ahelyett, hogy azokat megváltoztatná vagy hatályon kívül helyezné. Ez a gyakorlat újra összekeverné a rendszerváltás után és annak kapcsán nagy nehezen megvalósított államhatalmi ágak szétválasztását. Az Országgyűlés hatáskörébe utalt személyi dö ntések normatív tartalommal bíró közjogi aktusok. Az országgyűlési választásokat elrendelő törvények pontosan, méghozzá taxatíve
