Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 9 (80. szám) - A társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának elosztásáról szóló országgyűlési határozati javaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - RÓZSA EDIT (SZDSZ):
2777 És ha már itt tartok, tisztelt Országgyűlés, vagyunk itt néhányan, akik az elmúlt négy évben végigéltük a társadalmi szervezetek támogatásával kapcsolatos vitákat, amelyek mindig vagy legalábbis nagyon soksz or egy szerintem felesleges politikai vitává alakultak. Tisztelettel kérem, mielőtt a képviselőcsoportok elmondják véleményüket, hogy próbáljuk ezt ezúttal elkerülni, amennyire lehet. (Szórványos taps az MSZP padsoraiból.) Képviselő úr... (Dr. Sepsey Tamás : Észrevételt tettem!) .., észrevételt, de ilyesmit nem ismer az ügyrend, azt hiszem, ebben közösen egyetérthetünk. Tisztelt Országgyűlés! Most tehát a kivételes eljárásnak megfelelően a képviselőcsoportok egyegy szónoka fejti ki a képviselőcsoport vélemén yét. Elsőnek megadom a szót Rózsa Editnek, aki az SZDSZ álláspontját fejti ki. RÓZSA EDIT (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Országgyűlési képviselőként, mint az Országgyűlés által létrehozott társadalmi szervezetek költségvetési támogatását koordináló bizottság alelnöke, immáron hatodik éve kísérem figyelemmel a civil szektor szerveződéseit. Közelről szerezhettem tapasztalatokat a kormánytól független, nem profit alapon működő, sajátos érdekeket képviselő szövetségek, mozgalmak, csoportok, a lapítványok tevékenységéről, működésük feltételeiről vagy azok hiányairól. Most, amikor az Országgyűlés dönteni kíván az 1995. évi költségvetésben elkülönített keretről, rendhagyó beszédet kívánok mondani, és nem kívánok részt venni annak a vitának a folyt atásában, amely zajlott itt az elmúlt években. Azt gondolom ugyanis, hogy hat év után talán érdemes lenne felidézni, mi is történt az elmúlt hat évben a civil szféra területén. Hat év tapasztalatait összegzendő teljesen természetes, hogy most felmerülnek k érdések: mire is szolgál ez a keret, egyáltalán szükség vane rá? Hogyan és mennyit költ az állam a közjó érdekében tevékenykedő közérdekű szervezetek közvetlen támogatására? Mik a parlamenti elosztás tapasztalati, tanulságai, az elmúlt négy évé és az idei évé? Valamint jó lenne már végre meghatározni a közeljövő teendőit ezen a területen és lépni is ebben. Fontos ez azért is, mert a demokratikus rendszerek megszilárdulása nagy mértékben a civil társadalom fejlődésén múlik, amelynek fejlődése viszont nem ko rmányzati szervezetek dinamizmusától is függ. Féllábú a demokrácia ugyanis, ha nincs erős civil szektor, és ebben egyetértés van az egész országban. 1990ben a rendszerváltás után az első szabadon választott parlament elismerte mindezt, és először különíte tt el önálló keretet a civil szervezetek támogatására annak érdekében, hogy segítse ezzel őket alapvető funkcióik ellátásában. Melyek ezek? Ezeket azért érdemes felidézni, mert fontos számbavennünk és fontos tudnunk, hogy amikor e határozat sorsáról döntün k, mit is takarnak ezek a szervezetek, milyen funkciót látnak el és miért fontosak ezek minden demokratikus társadalomban. A szolgáltatási funkció például azért, mert a szolgáltatás területén ezek a szervezetek vagy hiányt pótolnak, vagy választási lehetős éget biztosítanak többféle szolgáltatás közül. A szolgáltatások hiánya ugyanis akár bizonyos ágazatokban forduljon elő, például vészhelyzetben lévő emberek számára, speciális oktatási igények felmerülése esetén vagy kulturális tevékenységeknél, olyan hiány osságot jelentenek, amelyet a lakosság vagy egyes csoportjai felismernek, és erre megoldást is keresnek. A különböző szolgáltatások közül való választás lehetősége ugyanakkor versenyre is ösztönöz, tehát hozzájárul a szolgáltatások javulásához mind az álla mi, mind a magánszektorban. Ezeknek a szervezeteknek kétségkívül fontos funkciója, hogy a változások, reformok támogatójaként és résztvevőjeként lépnek fel. Ezen belül egy bizonyos problémára koncentrálva lépnek fel csoportok egyes magatartások ellen, péld ául fajgyűlölet ellen, vagy lépnek fel a környezetre vagy az életfeltételekre vonatkozó változtatások érdekében. Ezekből nőnek ki a különböző, környezetvédelmi, nőjogi, gyermekjogi mozgalmak - hadd ne soroljam ezeket , pártolva bizonyos csoportok érdekeit . S legalább ennyire fontos, ha nem fontosabb e szervezetek úttörő szerepe, hiszen jellegüknél fogva döntéseikben és munkamódszereikben sokkal szabadabbak, mint a hivatali struktúráké, s ennél
