Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 9 (80. szám) - Döntés önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
2753 Döntés önálló indítvány tárgysorozatbavételéről ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogy azt a jegyző képviselőtársam múlt heti ülésünkön ismertette , a költségvetési bizottság dr. Torgyán József képviselő úr, Független Kisgazdapárt, T/726. számú önálló indítványát az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvény módosítására nem vette az Országgyűlé s tárgysorozatába. A Házszabály 98. §ának (5) bekezdése alapján a Független Kisgazdapárt frakciója kérte, hogy a tárgysorozatbavételről az Országgyűlés határozzon. Öt perc időtartamban megadom a szót dr. Torgyán Józsefnek, az önálló indítvány előterjeszt őjének. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, igen tisztelt elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja nevében a következő tartalmú törvényjavaslatot terjesztettem be az állam által az állampolgárok tulajdon ában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosításáról: Eszerint egy olyan előterjesztéssel élt a képviselőcsoportunk, miszerint a kárpótlási jeggyel alanyi jogon rendelkező kárpótoltak kárpótlási jegyüket felhasználhatj ák az állammal és az önkormányzatokkal szemben fennálló tartozásaik kiegyenlítésére, melyet az állam és az önkormányzat a mindenkori kamattal növelt névértéken köteles fizetési teljesítésként elfogadni. Emlékeztetném igen tisztelt képviselőtársaimat arra, hogy a kormány a múlt heti ülésén elfogadott egy határozatot, miszerint az alanyi jogú kárpótoltakat segíteni kívánja a kárpótlási jegyük tisztességes beválthatóságában. (17.10) Én úgy gondolom, a kárpótlási jegyek eredeti tulajdonosait a különböző üzérek már eddig is a lehetőségek legteljesebb mértékéig kifosztották. Ezért a kárpótlási jegyekkel alanyi jogon rendelkezőket mindenféleképpen védeni kell. Ebben én egyetértek a kormány határozatával. Ugyanakkor rá kell mutatnom arra, nem elégséges erről határoz atot hozni, hanem ténylegesen eszerint kellene eljárni. Már csak azért is, mert hiszen ezen áll vagy bukik a kérdés lényege, hogy ténylegesen akare az állam a polgárainak a kárpótlási jegyekért tényleges ellenértéket adni, vagy pedig turpis módon be akarj a őket csapni, tehát csalárd módon jár el az állam? Én úgy gondolom, ennek az indítványnak az elbírálásánál ténylegesen kiderül, hogy miről van szó. Tudniillik mi azt mondjuk: ha egyszer az államnak van követelése a kárpótlási jegy jogosultjával szemben, é s ezt érvényesítheti, mért ne illetné meg ugyanez a jog a kárpótoltat is? Azt a kárpótoltat, aki alanyi jogon jogosult a kárpótlásra, és aki ráadásul valamiféle tartozással áll szemben az állammal, és ennek következtében a kétféle tartozás beszámításra alk almas. Én úgy gondolom, az igen tisztelt képviselőtársaim akkor, amikor korábban nem vették napirendre ezt az indítványt, elmulasztották figyelembe venni a hatályos jog rendelkezéseit. Nevezetesen a polgári törvénykönyv 296. §át a beszámításról. Ezek szer int egynemű és lejárt követeléseket be lehet egymással szemben számítani. Itt kétségtelen, hogy lejárt követelésekről van szó. Olyan követelésekről van szó, amelyeket az Igazságügyi Minisztérium képviselője a vita kapcsán mintegy készpénzre átváltható köve telésként vett figyelembe, hiszen a brókercégek elvitathatatlanul készpénzes ügyleteket bonyolítanak le a kárpótlási jeggyel. Most fölrúgni a hatályos jogot úgy, hogy ebben az esetben nem illeti meg az állampolgárt a beszámítás joga, nyilvánvalóan a polgár i törvénykönyv rendelkezéseinek rendkívül durva sárba tiprását jelentené, hiszen az adósi oldalon való engedményváltozáshoz kell csak a hitelező hozzájárulása, a hitelező minden további nélkül gyakorolhatja jogosultságait, adott esetben beszámítási jogát i s gyakorolhatja.
