Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 9 (80. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. HÉTHY LAJOS munkaügyi minisztériumi államtitkár:
2699 fiatalabb, legalább 180 napi járadékfolyósítási időt kimerített munkanélküli kérheti. A segély összege azonban elszakad a kérelmező nyugdíjától, azonos lesz az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80 százalékával. Ez jelenleg 6720 forint. A segély után a járadék a Szolidaritási Alapot terheli. A segélyben r észesülő öregségi nyugdíját a korhatár betöltése után, vagyis nem a segélyezés megindítását megelőzően állapítják meg, mint ezt egyébként korábban terveztük. Javaslatunk azért módosult így, mert ez a változat szakembereink számítása szerint általában előny ösebb a munkanélküliek számára. A harmadik változtatás a korengedményes nyugdíj átvállalásának megszüntetése. A törvényjavaslat alapján megszűnik a korengedményes nyugdíj átvállalásának lehetősége. A korengedményes nyugdíjak költségeinek részbeni, vagy tel jes átvállalása az egyik legköltségesebb, hosszú távú és visszafordíthatatlan elkötelezettséget jelentő munkaerőpiaci eszköz. A korengedményes nyugdíjazás feltételeinek várható módosulására, továbbá a Foglalkoztatási Alap pénzeszközeinek szűkösségére tekin tettel ilyen nagy összegű kötelezettségvállalásra a jövőben nem látunk lehetőséget. A negyedik jelentősebb változtatás a pályakezdők munkanélkülisegélyének mérséklése, illetve később megszüntetése. Elgondolásaink szerint a pályakezdők munkanélkülisegélyé t aktív eszközökkel kívánjuk felváltani, mert a hazai és a nemzetközi tapasztalatok szerint is a passzív pénzbeni támogatások gyakran akkor is várakozásra ösztönzik a pályakezdőket, amikor lenne módjuk az álláskeresésre és az elhelyezkedésre. Úgy gondoljuk , nem kívánatos támogatást nyújtani olyan életstratégiákhoz, amelyekbe beleépül az, hogy a pályakezdő az iskola befejezése után elmegy egy normális, háromhónapos szabadságra, regisztráltatja magát munkanélküliként, hat hónapig felveszi a munkanélkülisegél yt, majd lényegében, tisztelet a kivételnek, utána kezd foglalkozni az elhelyezkedéssel. Az ellátás átalakításáig sem látjuk fenntarthatónak, hogy a pályakezdők munkanélkülisegélye, ami ma a minimális bér 75 százaléka, azaz 9150 forint, magasabb legyen, m int a munkanélkülijáradék 8600 forintos alsó határa. Ezért javasoljuk, hogy a pályakezdők munkanélkülisegélyének összege, hasonlóan a többi segélyszerű munkanélküliellátáshoz, a mindenkori öregségi nyugdíj 80 százaléka legyen. A kormány szükségesnek íté li, hogy a foglalkoztatáspolitika területén is lépéseket tegyen a feketemunka visszaszorítására. Stratégiai cél az, hogy gyarapodjanak a legális munkaalkalmak, a szürkezóna, amennyire lehet, fehéredjék, a munkák elvégeztessenek, s aki dolgozni akar, az, ha rövidebb ideig is, ha átmenetileg is, munkához jusson. A törvénymódosítás egyebek közt a hazai munkaerőpiac védelme érdekében az eddiginél jóval hatékonyabban kívánja bírságolni azokat a munkaadókat, akik külföldi munkavállalót foglalkoztatnak engedély né lkül. A kiszabható és a Foglalkoztatási Alapba befizetendő bírság összege első esetben a minimálbér ötszörösénél, a második és további esetekben a tízszeresénél nem lehet kevesebb. A munkaügyi ellenőrzést a kormány egyébként átfogó törvényben kívánja szabá lyozni, koncepciója elkészült, ezt a szociális partnerek megkapták, vitája megkezdődött. A jelenlegi módosítási javaslat ennek néhány elemét tartalmazza, ezzel lényegében az Érdekegyeztető Tanács, illetve a Munkaerőpiaci Bizottság munkavállalói oldala kéré sét teljesítettük. Néhány szót szeretnék szólni az átmeneti szabályokról. Arra törekedtünk, hogy a mostani javaslatban foglalt módosítások ne veszélyeztessék a már ellátásban részesülők biztonságát, illetve teremtsenek megfelelő átmenetet, segítsék az érin tettek számára a felkészülést. Nyilvánvaló, a módosítások előnyugdíjasok esetében nem érintik a már megszerzett jogosultságot. Javasoljuk továbbá, hogy aki a törvény hatálybalépésének időpontjában munkanélkülijáradékban részesül, és a szükséges feltételek kel rendelkezik, 1995. december 31ig szerezhessen jogosultságot az előnyugdíjra. A szociális törvény átmeneti szabályai szerint pedig
