Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 8 (79. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
2608 Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Für Lajos képviselőtársam beszédéből több gondolattal magam is egyetértek. Főleg azokkal a gondolatokkal, melyek az esélyegyenlőség fo ntosságára hívták fel a figyelmet. Ugyanakkor az a meglátásom, hogy a stabilizációs intézkedések némely hatását eltúlozza, illetve bizonyos vonatkozásában beszéde pontatlanságokat is tartalmazott, és ezekre szeretném felhívni a figyelmet. Először nézzük a családi pótlékot! A magyar szociálpolitika évek óta kimutatta, hogy a leghátrányosabb helyzetben Magyarországon a családok közül a nagycsaládosok vannak. Az én fogadóóráimon is többször jelentek meg nagycsaládosok. Egy példával szeretném illusztrálni most a stabilizációs intézkedéscsomag ezzel kapcsolatos hatását. Legutóbb egy kilencgyermekes családapa volt bent fogadóórámon. Nos, az intézkedéscsomag a családi pótlék vonatkozásában tőle az égvilágon semmit nem vesz el, mert hogyha 25 ezer forintos bruttó jö vedelemhatárt egy főre jutva kiszámítjuk ennek a családnak az esetében, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy az illető úr még abban az esetben is jogosult marad a családi pótlékra, ha ő lenne a Magyar Köztársaság pénzügyminisztere, vagy legalábbis ezzel megegyező fizetést vinne haza. Természetesen szó nincs erről, ennek a családnak a jövedelmében meghatározó hányad a családi pótlék. Tehát, amikor a családi pótlékkal kapcsolatos megvonásokról beszélünk, akkor nem árt azt hangsúlyozni, hogy nem a legr ászorultabb rétegektől vonjuk meg a családi pótlékot, legalábbis az elképzelés szintjén. A másik a lakástámogatás. Itt lényegében nem arról van szó, hogy a lakástámogatás maga csökken. Arról van szó, hogy a méltányolható lakásnagyság határa csökken. Úgy go ndolom, hogy azok a szociálisan rászorult fiatalok, akik mellett Für úr is olyan szépen érvelt, nem kimondottan ilyen nagy családi házak építésében érdekeltek. Végül, de nem utolsósorban a 170 milliárdról. Tegyük fel, hogy mindent a magyar társadalomtól ve szünk el. Kérdésem csak a következő: vajon a Magyar Köztársaság kormányának költségvetési hiánya kié? Az talán nem a magyar társadalomé? Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra meg adom a szót Szabad Györgynek, Magyar Demokrata Fórum.... (Közbeszólás a jobb oldalon: Véletlen.) Véletlen? Akkor elnézést kérek, megjelent a monitoron Szabad György neve. Bocsánat. Most már csak kétperces reagálásokra tudok szót adni. Akkor ezek szerint vé letlen volt. Kétperces reagálásra megadom a szót Pusztai Erzsébetnek. DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDF) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Jó extrém példát választott, mert egy kilencgyerekes család valóban, reális számítások szerint ma Magya rországon nem érheti el ezt a jövedelemhatárt. Ugyanakkor azonban a kilencgyerekes család kilencedik gyermekével gyeden lévő anya adott esetben szintén veszít a jövedelméből, ha eddig gyeden volt. Ugyanakkor a kilencedik gyermekével terhes anya nem fogja k apni a várandósági pótlékot, mert tőle ugyanúgy megvonják, mint a magasabb jövedelműektől, helyette kapja a felét sem kitevő 10 ezer forintos, valamikori régi anyasági segélyt. A hatodik hónapot betöltött gyermeke után, ha elmegy táppénzbe , adott esetben ő is csak 50 százalékát fogja kapni a jövedelemnek, ami egyébként alkotmányosan is támadható. De még valamit: ha mindezek közül egyik sem érinti már, akkor is arról van szó, hogy a 30 százalékos infláció, az áfa a kilenc gyerek után lényegesen több, mint h árom után, és a családi ellátások egy fillérrel sem emelkednek. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) :
