Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 3 (78. szám) - Bejelentés önálló indítványok bizottsági kiadásáról - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának lezárása - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz):
2532 tehát a bizonytalanságot, a kiszámíthatatlanságot jelenti, a gazdasági beruházási környezetet, a kiszámítható gazdasági döntéseket számolja fel és bizonytal anítja el. Harmadsorban ugyanakkor nem lebecsülendő a hatása a tekintetben, hogy az infláció mindig a legszegényebb rétegeket sújtja a leginkább. Ugyanis a legszegényebb rétegek azok, amelyeknek a fogyasztói kosarában a legnagyobb arányt képviselik az alap vető fogyasztási cikkek, amelyek áremelkedését ez a bizonyos szegény fogyasztó nem tudja kivédeni. Nem tudja kivédeni azért sem, mert se nem termelő, se nem kereskedő, tehát nem tudja továbbhárítani a termékeket. Ezen kívül nincsenek olyan jövedelemgyarapo dási lehetőségei, amelyekkel ezen kiadásnövekedést családi háztartásában bevételnövekedéssel tudná kompenzálni. Tehát az infláció a közgazdaságtudomány által is bizonyítottan a legszegényebb rétegeket sújtja. Ilyen szempontból SzabolcsSzatmárBereg megy e lakosai az egyik legjobban veszélyeztetett rétege az országnak. A második tétel a munkanélküliség. Hallottunk itt a munkaügyi miniszter asszony szájából olyan kijelentéseket, hogy ez az intézkedéscsomag nem növeli a munkanélküliséget rövid távon. Én azt gondolom, több szempontból is növeli. Egyrészt a gazdasági szereplők beruházási hajlandósága sok tényező hatására is visszaesik. Az egyik ilyen az infláció, amire utaltam. A beruházások csökkenése egyértelműen a munkanélküliség növekedésének irányba hat. U gyanakkor elismerem, hogy a költségvetési hiány csökkenése bizonyos pozitív hatásokkal is bír a tekintetben, hogy a vállalkozói szektor hitellehetőségei és esetleg vállalkozási lehetőségei is javasulnak. Ugyanakkor összességében azt gondolom, az intézkedés csomag egyértelműen a gazdasági környezetben a munkanélküliség gerjesztését jelenti. Gondolok például arra, hogy a bérköltségek nagyon kívánatos csökkentése helyett a bérköltségek növekedését eredményezi. Például a tbjárulékalap szélesítése vagy a táppénz 25 napos munkáltatói fizetése révén egyértelműen az élőmunka terheit növeli, és ezzel a feketefoglalkoztatásra ösztönöz. Szép, hangzatos szavakat hallunk a feketefoglalkoztatás és a feketegazdaság csökkentéséről, ugyanakkor nem vesszük észre, hogy bizonyo s intézkedésekkel - legalábbis nem mi, elnézést, kormány, illetve a kormánypárti többség - a feketegazdaságot gerjeszti, segíti. Ezen kívül azt gondolom - vitatkozva a munkaügyi miniszter asszonnyal , hogy bizonyos elbocsátások igenis munkanélküliséget je lentenek. Nem fogadható el az például SzabolcsSzatmárBereg megyében, hogy az ott elbocsátott közalkalmazottak és köztisztviselők a miniszter asszony szerint gond nélkül találnak állást. Ez a sajtóban megjelent, sajtótájékoztatón elhangzott. Azt hiszem, e z így messze nem igaz. Hol fog állást találni egy SzabolcsSzatmárBereg megyei kistelepülés elbocsátott pedagógusa? Nagyon kíváncsi vagyok, miniszter asszony úgy látszik, tudja, én nem. A harmadik az önkormányzati szféra. Azt gondolom, nem hiába tiltakozn ak rendkívül erőteljesen az önkormányzatok, ez az intézkedéscsomag egyértelműen növeli az önkormányzatok terheit. És nagyon félek attól, hogy olyan nagyságú likviditási válságot jelent, aminek majd az utolsó pillanatban történő kezelése több erőforrást von el és több kiadást követel meg a központi költségvetéstől, mintsem ha ezt előzetesen végiggondoljuk és valamilyen, ennek megfelelően fokozatosabb, illetve differenciáltabb intézkedéscsomagot helyezünk kilátásba. (15.10) Egy szegény régió ban - mint az én megyém - bizony nem lehet megtenni azt, amit esetleg egy budapesti kerületi önkormányzat meg tud tenni, hogy helyi adót vet ki, mellyel jelentős bevételekre tud szert tenni, vagy pedig jól értékesíthető vagyontárgyait értékesíti az ingatla npiacon vagy másfajta formában. Egy szegény kistelepülésnek egyik lehetősége sincs meg, úgyhogy az önkormányzati szigorítások e tekintetben is általában halmozottan fognak hatni a kistelepülésekre. A megyénkben, sajnos, rengeteg ilyen, 500 fő alatti kistel epülés van. Az egészségügyi szféra. Nagyon aggódom a kórházi csődök sorozata miatt, és nagyon félek, hogy nem készült fel a kormányzat ennek megfelelő kezelésére. Igazából nem látok koncepciót,