Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 3 (78. szám) - Bejelentés önálló indítványok bizottsági kiadásáról - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának lezárása - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz):
2530 Elnézést kérek, hogy visszaéltem az önök türelmével, de miután több fontos törvény módos ításáról van szó, és nincs lehetőségünk ezekről darabonként szólni, ezért így, összefoglalóan kellett viszonylag hosszú ideig kifejteni az álláspontunkat. Köszönöm a tisztelt Ház kitüntető figyelmét. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm! Megadom a szót Mádi László képviselő úrnak, a Fiatal Demokraták Szövetsége frakciójából. Őt Takács Imre képviselő úr követi. MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Felemás érzésekkel hallgattam végig Csehák Juditot, és azt gondolom, az lett v olna a normális működése a demokráciának, ha ez a felszólalás nem hangzik el, mert nem kell, hogy elhangozzon. Ha ez a felszólalás egy frakciómegbeszélésen hangzik el, mielőtt a csomagot benyújtják, akkor, azt gondolom, nem kell olyan típusú szereptéveszté sekbe kerülni, hogy rendkívül erős, alapos, szakszerű kritikai észrevételeket a Ház előtt kell kormánypárti oldalról meghallgatni. Ugyanis a demokráciának az a menetrendje, hogy olyan törvényjavaslatok kerüljenek be a Ház elé, amelyek a többség támogatását bírják, és ott már koncepcionális módosítások a többség oldaláról nem érkeznek, hiszen azok a többség jóváhagyását bírják. Azt gondolom, ebben az esetben lehet hatékony törvényhozást itt a házban végrehajtani. Ez igaz volt az elmúlt ciklusban is, és igaz itt, most is. Sok hivatkozás elhangzott már egyrészt a nemzetközi közvéleményre, másrészt a közgazdász társadalom véleményére. A kommentárok szerint mindkét közösség véleménye egyértelműen pozitív. Azt gondolom, hogy ez nem feltétlenül van így, különösen a közgazdász társadalom megosztott az intézkedéscsomag kapcsán - nemcsak olyan végletes értelemben, ahogy Békesi László szembeállította a saját álláspontját és az általa vitatottnak tartott álláspontot, hanem soksok apróbb és fontosabb kérdésben is lényege s vitapontok, eltérő álláspontok vannak. Beszédem első részében ezzel szeretnék foglalkozni, második részében mint SzabolcsSzatmárBereg megyében megválasztott képviselő, ennek a törvénymódosító csomagnak a megyei vonatkozásait emelném ki. Felolvasnék egy idézetet önöknek, amely nem olyan régen jelent meg, hazánk - szerintem - egyik legnagyobb élő közgazdászának tollából. A következő az általa elmondottaknak az egyik fontos üzenete. Azt mondja: "Ma már világos, hogy az államapparátus tervezett reformja tov ább hizlalja a hivatalok számát és létszámát, bérét és költekezését. Nem az állami tevékenység vizsgálata van napirenden, nem a pocsékolást szülő rendeletek visszavonása, nem a takarékos gazdálkodás ösztönzése. Ami napirendre került, az a szociális kiadáso k csökkentése. Az állam a korábban megkötött társadalmi megállapodásokkal, törvényekkel és rendeletekkel szakítani kíván. A reform ezenkívül újabb adókkal jár. A rászorultság számbavétele, a vagyonadó, a honoráriumok újabb járuléka, a tandíj és az orvosi d íjak nemcsak új bevételeket, de új nyilvántartásokat és új hivatalokat is jelentenek. Ezt nem merő rosszindulatból és ellenérdekeltségből írom. A tények és tendenciák nem tagadhatók." Összefoglalóan megállapítható az, hogy az állam egyre több pénzért és eg yre több tisztségviselővel egyre kevesebb szolgáltatást kíván nyújtani. Meg is teheti, ha erre felhatalmazzuk. Van is oka rá. A költségvetés megrögzött hiánya és a fizetési mérleg egyre nagyobb negatív egyenlege egyaránt ijeszti. Valamit tehát biztosan ten ni kellene. Csak éppen nem azt, amit az apparátus tervez. Az említett intézkedések és az infláció állami táplálása, sőt újabban fűtése nem oldja meg a nehézségeket - eddig sem tette , hanem még mélyebbé ássa a kátyút , mint eddig is tette. (15.00) Ráadá sul nálunk minden változtatás kapkodó rögtönzés, s már bevezetése másnapján módosításra szorul vagy szorulna.
