Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 2 (77. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA munkaügyi miniszter: - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ):
2466 törvényben vannak pontatlanságok, vannak meg nem oldott kérdések, és ezeket folyamatosan fel kell dolgoznunk. Jelenleg felemás helyzetben van a parlam ent, hiszen előttünk áll egy törvényjavaslat, és tudjuk, hogy készül egy másik. Éppen ezért teljesen jogos volt Tóth Tihamérnak a felvetése a vita első napján, hogy szükség vane egyáltalában erre a törvényre jelenleg. Én úgy gondolom, hogyha olyan rendelk ezéseket sikerül most meghoznunk, amelyek akár a munkavállalóknak, vagy akár a munkáltatóknak kisebb rétege részére kedvezőbb helyzetet biztosítanak, mint eddig, akkor már érdemes ezzel a törvénnyel foglalkoznunk - bár nem vonom kétségbe azokat a jogos ész revételeket, hogy az ilyen többlépcsős törvényhozás gyakran gondokat jelent a parlamentben, és még inkább a jogalkalmazók körében, hiszen gyakrabban kell alkalmazkodniuk új törvényekhez. Nem vitásan nagyon jó lett volna, ha az üzemitanácsválasztások előtt meg lehetett volna hozni azokat az új szabályokat, amelyek az üzemitanácsválasztásokat meg fogják könnyíteni. Mert ebben eddig nem volt vita, hogy ezek a tervezett módosítások előbbre fognak vinni a választások lebonyolításában. Sajnálatos, hogy a már is mert körülmények miatt, amelyekről a miniszter asszony beszélt az expozéjában, elhúzódott az érdekegyeztetés, sajnos, nem vezetett végül eredményre, és így késéssel került az Országgyűlés elé ez a törvényjavaslat. Ennek ellenére ebben a kérdéskörben is, ha ez az anyag már előttünk áll, célszerű ezekkel a kérdésekkel foglalkoznunk, célszerű újabb megoldásokat találni, hiszen időközben és a későbbiekben újabb választásokra sor kerülhet, és akkor már az új szabályokat lehet alkalmazni. Nem vonom kétségbe Tóth Tihamérnak azt a felvetését, miszerint lehet, hogy az új választások újabb tapasztalatokat is fognak biztosítani, ezeket lehet esetleg tovább beépíteni a törvény szövegébe. Ennek ellenére az első választások tapasztalatai is indokolttá tették a törvény mód osítását, és éppen ezért gondolom, hogy ebben a körben is előbbre fog vezetni a törvény megváltoztatása - bár ennek jelenleg, a közelgő választásokra tekintettel, kisebb lesz a gyakorlati súlya. Fontosabb ugyanakkor az, hogy nagyon sok apróbb részletkérdés ben előbbre visz a törvényjavaslat. Vargáné Kerékgyártó Ildikó több ilyen példát felhozott - én ezeket nem kívánom megismételni. Azt hiszem, hogy ha akár egy terhes munkavállalónak a helyzete könnyebbé válik egy adott helyzetben, akár egy szabadságkiadássa l kapcsolatosan nincsenek fölösleges viták januárban, mert valamilyen okból akadályozott volt a munkavállaló, hogy a szabadságát kivegye, ez mind kedvező. Ha egy felszámolás alatt levő cégnél a céghez kitartó munkavállalók megkapják azokat a kedvezményeket , amelyekben eddig nem részesedhettek - tehát megkapják a felmondási időre járó átlagkeresetüket is, bár akik korábban elhagyták már a céget, azok ugyanezt megkaphatták, természetesen a végkielégítés mellett , akkor én úgy gondolom, hogy megint az ő szemp ontjukból fontosak ezek a lépések, és ha a törvényjavaslat előttünk áll, akkor ezeket meg kell szavazni, hiszen az ő egyéni sorsuk szempontjából ezek nagyon fontos döntések. Van a törvényjavaslatnak egy harmadik csomagja, és ennek a költségvetésre is van k ihatása. (22.10) Konkrétan: eléggé a viták központjába került a távolléti díj bevezetése is. A szakszervezetek tulajdonképpen erről hajlandók voltak tárgyalni, csak későbbi bevezetésre gondoltak. Nem tudom természetesen, hogy végül is a várható megállapodá s az időpontokon változtate majd - lehetséges, hogy igen, lehetséges, hogy nem. Az elv azonban - azt hiszem - indokolt. Ha megszorító intézkedésekre van szükség, akkor megszorító intézkedéseket ne ott alkalmazzunk, ahol a megszorító intézkedésekkel érinte tt munkabér mögött tényleges teljesítmény van. Egészen más a helyzet akkor, amikor - feltehetőleg törvényszerkesztési pontatlanság miatt - valaki többet kap akkor, ha nem dolgozik, mint ha dolgozik; egyszerűen azért, mert az átlagkereset