Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 2 (77. szám) - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazása - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár:
2413 Biztosan állíthatom, hogy a versenytársak Magyarországon épp úg y, mint bárhol másutt a világon, árgus szemekkel figyelik a piacokon végbemenő eseményeket, és nem késlekednek majd a tiltott cselekmények feltárásával. Képviselő úr azon megjegyzésével kapcsolatban pedig, hogy a közigazgatási szerv határozata ellen a bíró sági eljárás kezdeményezésére az esetek többségében sor kerül majd, azt tudom mondani, hogy a peres eljárás megindítása a hatósági döntést nem teszi súlytalanná, feleslegessé. Az államigazgatási szerv jogerős határozata ugyanis a javaslat alapján végrehajt ható, a perindításnak arra vonatkozóan nincs és nem is lesz halasztó hatálya. E szempontokra is figyelemmel, a kormány egyértelműen úgy foglalt állást, hogy a közbeszerzési eljárás során elkövetett törvénysértések reparációjára a közvetlen bírói út helyett előzetes hatósági eljárás lefolytatására van szükség mindazon esetekben, ahol a szerződés megkötésére még nem került sor. Ehhez képest arról kellett dönteni, hogy e célból új intézményre vane szükség vagy az valamely meglévő szervezet keretei között is megvalósítható. A törvényjavaslat igen határozottan hitet tett azon megoldás mellett, hogy jogorvoslati fórumként közbeszerzési ügyekben nem járhat el a kormány vagy a helyi közigazgatás felügyelete alatt álló államigazgatási s zerv. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ha például az eljárást kiíró költségvetési szerv felettes szerve jogosult elbírálni a sértett ajánlattevő panaszát, úgy a jogorvoslati fórum pártatlansága nem lenne biztosítható. A kormány ezért olyan megoldást választott, a mely egyértelmű jogi garanciát ad arra vonatkozóan, hogy az államigazgatási jogkörben eljáró intézmény független a kormányzati hierarchiától. Ez a szempont - mely elválaszthatatlan a javaslatban rögzített olyan fontos alapelvektől, mint például az ajánlatt evők esélyegyenlősége - tette szükségessé, hogy a közbeszerzési döntőbizottság csak az Országgyűlésnek felelős közbeszerzési tanács irányítása mellett fejtse ki tevékenységét. A közbeszerzések tanácsának létrehozása egyben módot ad arra is, hogy egy olyan érdekegyeztető, érdekösszehangoló fórum jöjjön létre, mely megfelelő intézményi keretül szolgálhat a közbeszerzésekkel összefüggő kereskedelempolitikai koncepció kialakításához is. Tisztelt Országgyűlés! A javaslatnak az úgynevezett kedvezményezési, előny ben részesítő szabályaival összefüggésben benyújtott módosító javaslatok viszonylag kis száma arra utal, hogy e kérdésben a tisztelt Ház döntő többsége támogatja a kormány elképzeléseit. Szükségesnek tartom azonban, hogy kitérjek Bauer képviselőtársam egyi k javaslatára, illetőleg azzal összefüggésben a részletes vita során felsorakoztatott érveire. A képviselő úr szerint - idézem : "1995ben Európa közepén egy tízmilliós országban bolondság lenne, ha a törvény módot adna arra... (Zaj.) .., hogy az ajánlatte vő eleve kizárhassa a külföldi szállítókat a versenyből." Képviselőtársam álláspontja szerint a magánszemélyek és az állam beszerzései között nincs érdemi különbség. Ha tehát például egy család a vásárlásai során jól felfogott egyéni érdekei alapján az áru származása helyett kizárólag annak minőségét és árát veszi figyelembe, úgy nem indokolt, hogy az adófizetők pénzét felhasználó állami intézmények más szempontot is, így például a belföldi vállalkozó előnyben részesítésének szempontjait érvényesíthessék. ( Zaj. - Az elnök, asztalát megkopogtatva, csendet kér.) Én úgy gondolom, kedves képviselőtársaim, hogy egy ilyen fontos, az állami költségvetést jelentősen érintő törvény zárószavazása, módosító indítványainak szavazása előtt érdemes néhány percet veszteget ni arra, hogy összefoglaljuk a vitát. Ígérem, már nagyon rövid leszek. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Tisztelt Országgyűlés! Kérném, hogy nagyobb csendben hallgassák az államtitkár asszonyt, mert nem lehet hallani a szavait az alapzajtól. DR. CSIHA JUD IT igazságügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök asszony.
