Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 2 (77. szám) - Dr. Kelemen András (MDF) - a népjóléti miniszterhez - "A fogyatékos emberek védelme" tárgyában - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF):
2399 kell harmonizálni úgy, hogy a különböző elgondolások között olyan megoldás legyen a törvénykoncepció alapja, amelyet valamennyi érdekelt elfogad. Természetesen - és ez a másik kérdés - az esélyegyenlőség megteremtéséhez nem elegendő pusztán a jogok deklarálása, szükséges gondoskodni azok érvényesülési feltételeiről is. Tudjuk, hogy a mozgásterünk rendkívü l szűk, ezért a kis lépések taktikáját kell követni, az elképzelések csak fokozatosan, apró lépésekkel építkezve valósíthatók meg. Az összehangolt intézkedések első lépcsője a súlyos fogyatékossághoz kapcsolódó pénzbeli juttatások rendszerének a korszerűsí tése. Ezek legfontosabb elemei: arról van szó, hogy a fogyatékos emberek egyik csoportja egyidejűleg többféle juttatásban részesül, míg a fogyatékosok más csoportjai kiszorulnak a rendszerből. A pénzbeli ellátások tehát teljes átalakításra szorulnak, melye t úgy volna célszerű végrehajtani, hogy egy valóban egységes elven működő, az érintett rétegek teljes körét átfogó, a fogyatékosság súlyossága szerint differenciált és a rehabilitációt is elősegítő rendszer jöjjön létre. Terveink szerint a kialakítandó ren dszer kételemes, egyrészt jövedelempótló, másrészt többletköltséget kompenzáló. (16.20) A jövedelempótló támogatás a jövedelemmel nem rendelkező, illetőleg nagyon alacsony jövedelmű, nagymértékben megváltozott munkaképességű, valamint fogyatékos emberek me gélhetését biztosítaná. Ez az ellátás úgy jönne létre, hogy a ma meglevő rokkantsági járadék és a rokkantság alapján folyósított rendszeres szociális segély alakulna át, lényegében ez képezné ennek az új ellátásnak a forrását. A másik pólust a súlyos fogya tékosok esetében a fogyatékosságból eredő többletköltségeket kompenzáló kiegészítő ellátás adná meg. Ezeknek az elképzeléseknek a kidolgozását még ebben az évben meg kell tennünk, egyébként a stabilizációs kormányhatározat is kötelez erre bennünket, úgyhog y az egységes jövedelempótló rendszer első elemeit 1996. január 1jétől be tudjuk vezetni. Ezzel párhuzamosan a foglalkozási rehabilitáció átfogó megújítását is meg kell kezdenünk úgy, hogy az érdekeltségi viszonyokat korszerűsítsük mind a munkavállalók, m ind a munkáltatók oldalán. Ugye ez azt jelenti, hogy az érintetteket a rehabilitációs foglalkoztatásra keresetkiegészítéssel, a munkáltatókat pedig dotációval ösztönözzük. Emellett továbbra is biztosítani szeretnénk a védett foglalkoztatás és a munkahelyte remtés kiemelt támogatását. Összefoglalva: véleményünk szerint a fogyatékos emberek esélyegyenlősége csak egymással harmonizáló megoldásokon keresztül, sajátos jogérvényesítési feltételek biztosításával képzelhető el úgy, hogy az érdekképviseletek tevékeny közreműködésével alakuljon ki ez az új esélyegyenlőségi törvény. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdezem Kelemen András képviselő urat, hogy elfogadjae az államtitkár úr válaszát? DR. KELEM EN ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a választ, államtitkár úr. Tulajdonképpen az elfogadást attól tettem magamban függővé - nyilvánvalóan, ahogy a kérdésem a végén elhangzott , hogy mikorra várható a vonatkozó törvényjavaslat. Válaszában én úgy érzem, hogy egy több elemes intézkedéssorozatra tett célzást, amiből nem világos viszont számomra, hogy törvényjavaslat kerüle a Ház elé vagy sem. A késlekedést már csak azért is nehéz megértenem, mert amikor én még a Népjóléti Minisztériumban dolgoztam, már elkészült egyszer a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolán Gereben Ferencné részéről egy ilyen törvénytervezet. De ettől eltekintve az előző parlament már fogadott egy, akkor 13 077. számon bejegyzett, Solt Otília és Szigeti György által benyújtott képviselői törvényjava slatot. Én nagyon bízom abban, ez nem jelenti azt, hogy a szociális érzékenység csak ellenzéki fegyverként
