Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 13 (54. szám) - A Duna egyoldalú elterelése miatt szükséges teendőkről szóló 25/1994. (IV.13.) országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának újramegnyitása és lezárása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
240 Azzal szeretném befejezni, amivel kezdtem: az én érzéseim, véleményem szerint egy szóbeli megállapodás és egy arról készült emlékeztető nem hiteles, különösebben nem kötelező a nemzetközi gya korlatban. Köszönöm szépen. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Kovács László külügyminiszter úrnak. KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A jelen lévő jogá szok biztos enyhe mosollyal kísérik Csapody Miklós és az én eszmecserémet jogi problémákról - mivel egyikünk sem jogász. Az én értelmezésem szerint ez a szóbeli megállapodás és az erről készült emlékeztető természetesen semmiféle garanciális elemet nem tar talmaz, nem is ez ennek a feladata. Ennek az a feladata, hogy a holtpontról kimozdítsa a megállapodás, pontosabban a vízmegosztás és vízpótlás ügyét. Ezért hozott létre egy három elemből álló, de egymással szorosan összefüggő feltételrendszert. Természetes en azért a parlamenti döntés a kiinduló pont ebből, hiszen a kormány keze megvan kötve. A kormány addig semmiféle megállapodást nem köthet - se ideigleneset, se véglegeset , amíg a parlament nem hoz egy új döntést, ami a fenékküszöb létesítését lehetővé t eszi. Ha a parlament ezt meghozza, akkor válik a kormány számára jogilag lehetségessé, hogy érdemi tárgyalásokat kezdjen egy államközi vagy kormányközi megállapodásról, amelyben ezek az elemek szerepelnek, természetesen - ahogy maga az emlékeztető is utal rá - garanciákkal ellátva. Tehát a garanciák kérdése ezen a ponton fog belépni. Amennyiben a szlovák fél nem hajlandó garanciákat adni, akkor nyilván nem jön létre megállapodás, és a kormány kapott ugyan egy felhatalmazást a parlamenti döntéssel, de ezzel a felhatalmazással végül is nem tudott élni. Az én értelmezésem szerint a helyzet akkor így fog alakulni. Remélem, hogy nem ez fog történni. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm szépen. Kérdezem Csapody Miklós k épviselő urat, kíváne szólni. (Dr. Csapody Miklós: Igen!) Megadom a szót Csapody Miklósnak. DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Külügyminiszter Úr! Megértettem ezt a logikát. Akkor csak azt szeretném kérdezni, hogy amennyiben a parlamenti döntés szerint egy, a kormánykoalíció javaslatának megfelelő döntés születik - tehát az előbbi logika szerint egy első lökéssel kimozdulhat a dolog ebből a mostani, lehetetlen állapotából, és létrejöhet egy olyan szöveg, amely szlov ák részről írásos garanciákat tartalmaz a megfelelő vízmennyiség átadására , egyáltalában szükségese megépíteni a keresztgátat. A többször teljes joggal emlegetett - hiszen a szövegekben is ez szerepel - ideiglenes jelleg írásban is rögzítésre kerüle a szerződésben oly módon, hogy amennyiben a megfelelő - vagy legalábbis hasonló, a kívánatostól messze távoli, de azért lényegesen jobb - ökológiai viszonyok helyreállnak, magyarul a vízmennyiség megfelelő ütemben nő, akkor mindenféle további konfliktus nélk ül elbontásra kerülhete ez a keresztgát? Tehát a kérdés az: ha mi mint törvényhozás hozzájárulunk azon lehetőség biztosításához, hogy a kormány a mi döntésünk alapján kimozdíthassa ezt a lehetetlen helyzetet a holtpontról, azaz papírra kerül a 400 köbméte r, akkor ez tartalmazzae a számunkra a normalizálódó viszonyoknak megfelelő visszaút lehetőségét, illetőleg nem hagye bennünket olyan helyzetben, hogy mi a szerződés vagy megállapodás, vagy megegyezés magyar felét teljesítettük, és partnerünk, mint már a nnyiszor - ez csak hangos gondolkodás, nem prekoncepció - nem egészen, vagy nem úgy, vagy nem akkor, vagy nem annyiban teljesíti éppen azon garanciákat, amelyek érdekében a magyar fél rendkívül korrekten megtette azt a lépést, amit neki meg kellett tenni.
