Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 13 (54. szám) - A Duna egyoldalú elterelése miatt szükséges teendőkről szóló 25/1994. (IV.13.) országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának újramegnyitása és lezárása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KÓNYA IMRE (MDF): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
237 Ezt azért szeretném hangsúlyozni, mert a múltkor - amint említettem , egy bő hete, keddi napon, ilyentájt, konkrét javaslatok is elhangzottak, konkrét köbméter/secundu m számadatokkal. Abból a sorból most pusztán azt a 4045ös effektíve létező és nem megígért, három számjeggyel jelezhető vízmennyiséget értem. Tehát ennek a vízmennyiségnek egy alkalmas megosztását javasolja ez a módosító indítvány azzal, hogy a szivattyú zásnál a környezetet legkevésbé szennyező műszaki megoldásokra kell törekedni. Ez a gondolat nem új, ezt jól ismerik a környezetvédelmi bizottság tisztelt tagjai is. Három dátum szerepel javaslatomban. Az első 1995. március 31e. Javaslatom szerint eddig k ellene a megfelelő vízkivételt biztosító feltételeket megteremteni. A második dátum egy hónappal későbbi, április 30a volna, amely - idézem saját javaslatomat : "Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy az intézkedések végrehajtásáról - eddig a bizonyos - április 30áig számoljon be". Egy utolsó dátum 1995. november 30., amely az intézkedések hatásának a számbavételét javasolja. Ennek az egésznek - amely egyrészt javaslatot tesz a mostani helyzet alapulvételére, másrészt megnevezi, jelzi a megfelelő vízki vételnek a technikáját, harmadrészt az előbb említett hármas szakaszolásban jelzi ennek a lebonyolíthatóságát - az az indokolása, hogy voltaképpen két nagy csoportból lehet választani, olyan megoldást választani a vízpótláshoz, amelyet a szlovák fél akar, illetőleg egy olyan csoportból, amely megoldások tőlük függetlenül is létrehozhatók. Vagyis a magyar fél politikai akaratától és technikai lehetőségeitől függenek. Véleményem szerint ez utóbbi egyedül a szivattyús vízpótlás. Ennek használhatóságáról több v ita volt már részben a bizottság előtt, részben a tisztelt Ház teljes ülése előtt. Azonban részben azok az árnyalt megfogalmazások, amelyek lényegileg idézőjelbe tették ennek a megoldásnak az életképességét, jogosságát, azok abból fakadtak - itt a vegetáci ós időszak a kulcsszó , hogy 1993ban augusztusban kezdődött a vízpótlás, a szivattyús vízpótlás, 1994ben pedig júliusban. Tehát éppen a védendő vegetáció - amely nem tud segítséget kérni, és amely nem tudja megfogalmazni a saját érveit - érdekeit figyel embe vevő hatékonyság nem volt kimutatható és nem volt mérhető. Hiszen egyrészt szerencsétlen időpontokban került alkalmazásra, másrészt pedig - ezt többen is tanúsíthatjuk - bizony a helyszíni kivitelezés nem úgy folyt, ahogyan ezt a javaslat, az országgy űlési határozat szellemi szerzői, kezdeményezői szerették volna. Erősen vitatható módon folyt, amely - nyilván helyben a létező, tényleges károk és előnytelen körülményeknek a hatását felnagyítva - sokszorosan csapódott vissza, csökkentve ennek az érveit. (19.00) A Duna elterelésének politikai, gazdasági és környezetvédelmi felelőssége eddig a szlovák felet terhelte. Viszont Dunakiliti részleges üzembehelyezése és a keresztgát építése azt jelentené, hogy ezt a felelősséget részben átvállalnánk, és itt ultim a ratio, ha a döntést a hágai nemzetközi bíróságtól várjuk, akkor ezt nem tehetjük meg. Csak emlékeztetem a tisztelt Házat arra a korábbi ciklusban született javaslatra, amelynek egy konkrét megfogalmazása körül számos vita volt még a külügyi bizottságban is, ez pedig a főműveknek, tehát a fő alkotóelemeknek a szóösszetétele volt. Akkor ott többen megkísérelték redukálni az országgyűlési határozati javaslat szövegét arra, hogy csak ez maradhasson benne, tehát csak az, hogy főlétesítmények. Ez a két momentum , tehát részben a Dunakiliti, tehát a kiliti duzzasztózsilip, tározó, ezek voltaképpen magának a nagy vízlépcsőrendszernek a főbb létesítményeit jelentik, ekképpen egy ilyen lépés a most idézett konkrét országgyűlési határozattal is ellentétes. A múltkor u ntattam önöket egy kis lapszemlével, azt a Heti Világgazdaság egyik, akkor frissen megjelent írásából hoztam. Most talán nem lepi meg önöket, hogy a frissen megjelent Beszélőből idézek egypár sort, ami megint kifecsegett valamit, megint kibeszélt valamit, pontosan azt, amire Kónya Imre képviselőtársam utalt: ha nincs írásos dokumentum a két miniszterelnök találkozójáról, akkor hogyan kell értelmeznünk a következő gondolatot? Beszélő: Szóban kaptunk erre garanciát, az írást február végéig kell produkálni kül ügyes szinten. Ha előbb meglesz a parlamenti határozat,
